A Klotild-paloták


- 2021. június 7., 9:00

A Ferenciek tere a pesti belváros szabályozásának, de még inkább az Erzsébet híd építésének köszönheti mai formáját. Sajnálatos, hogy a szűk, kacskaringós kis utcák, a régi pesti Városháza és a Kígyó tér megannyi üzlete is áldozatul esett egy ilyen nagy formátumú tervnek. A hídhoz azonban kellett egy út, amely átvezeti arra a forgalmat. Így változott meg a főváros szerkezeti középpontjának számító tér arculata a századfordulón, és így születtek olyan új épületek, mint a teret ma is uraló Klotild-paloták.

Amikor a városvezetők elhatározták, hogy az Eskü téren építik meg az Erzsébet hidat, még nem tudták, hogy komoly akadályba fognak ütközni, ugyanis az évszázadok során kialakult szűk, girbegurba utcák bizony nélkülöztek minden mérnöki precizitást, azok kiszélesítésére aligha lehetett módot találni. Végül úgy döntöttek, hogy a Kerepesi (ma Rákóczi) utat kivezetik az Eskü térre, az útban lévő épületeket pedig – beleértve a már említett Városházát – lebontják. A bontásra kijelölt épületek közül egyedül a Belvárosi plébániatemplom menekült meg, az sem műemlékvédelmi okokból, hanem pénzhiány miatt. Érdekes, hogy később is felmerült a templom eltolása, de a pesti legendákkal ellentétben erre sem került sor, mivel a híd tengelye egyszerűen kikerülte a plébániatemplomot.

Rekordok a MaNDA adatbázisából

Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: A Klotild-paloták

MaNDA adatbázis

A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.