A szendergés elmélete
Takács Eszter - 2017. november 16., 4:27
Az alvás és az álmok titokzatos világa felé mindig is érdeklődéssel fordultak az emberek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért kapta három amerikai kutató.
A napi alvásmennyiség teljesítése fontosabb, mint gondolnánk, hiszen ekkor lelassul, regenerálódik a szervezet. Azonban nem mindenkinek egyforma a cirkadián ritmusa, van aki éjjeli bagoly, és csak pár órát képes alvással tölteni, például az idősebbek vagy a munkamániások. Mások nem cserélnék el semmiért kedvenc tevékenységüket, a kiadós durmolást. Mikor érdemes ébredni? Létezik ember, aki évekig nem hunyta le a szemét? Van olyan állat, amelyik napi két órát marad ébren? Kiállításunkból kiderül, számos alvás és álom tematikájú képző- és fotóművészeti alkotással fűszerezve.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: A szendergés elmélete
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.