A Várkert Bazár titkai
Tompa Éva - 2021. március 29., 9:22
A Vasárnapi Újság 1874-es decemberi számában egy rövid hír jelent meg miszerint: „A királyi várkert alatt tervezett építkezések január elején meg fognak kezdetni Ybl építészünk azon tervrajza szerint, mely legjobban megnyerte ő felsége tetszését. Az építkezéseknek 3 év alatt kell elkészülnie.” Az építkezés végül kicsit tovább tartott, 1875-től 1883-ig. Ezen a héten a Várkert Bazár történetével foglalkozunk.
Buda visszafoglalása után, a Vár fokozatosan vesztette el katonai jelentőségét, a falakkal körülvett területeit így el kezdték megnyitni, persze azok továbbra is a Budavári Palotához tartoztak. Tudjuk, hogy József nádor – akinek a Margitsziget parkosítását is köszönhetjük – számos növényt telepített ide. A kertek 1867 után kerültek előtérbe, amikor az uralkodói pár sűrűbben látogatott a palotába, állítólag Sissi különösen szeretett a kert fái között időzni.
Érdekes, hogy a Várkert Bazár épületegyüttesének létrejötte mégis egy nem kívánt épülethez fűződik, amelynek oka, hogy az ide tervezett háromemeletes ház megfosztotta volna az udvart a pazar kilátástól.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: A Várkert Bazár titkai
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.