Az ikonikus, a szerepét vesztett és a Nagy-Villám – kilátótörténeti körutazás


- 2020. augusztus 14., 1:04

Hegyek meghódítása valami ősi ösztön lehet, különben nem lenne olyan vonzó egyre magasabbra jutni, az ismeretlen felé. Meglehet, pragmatikusabb okai is vannak ennek a felfelé törekvésnek, de a lényegen nem változtat, aki meghódítja azt a bizonyos magaslatot, azé a lenyűgöző kilátás. A héten kilátók történetéről olvashatnak.

Az Erzsébet-kilátó Budapest egyik legmagasabb pontján helyezkedik el, a János-hegyen, vagy korábbi nevén a Pozsonyi-hegyen. A Pozsonyi elnevezés arra vezethető vissza, hogy tiszta időben látni lehetett a Pozsonyi vár tornyait. A János név pedig bizonyára az itt felállított Szent János szobortól származik.
A János-hegy “benépesülése” a járványok idejére tehető, hiszen régi tradíció, akinek módja volt rá, vidékre menekült a fertőző kórság elől. A fővárosiak pedig nem is találhattak volna alkalmasabb helyszínt a Budai-hegyeknél, később sikk lett kiköltözni és villákat építeni a hegyre, eközben a kirándulók is felfedezték maguknak a helyszínt, ebben pedig a vendéglősök láttak profitot, így gombamód szaporodtak a fogadók és a vendéglők a környéken.

Rekordok a MaNDA adatbázisából

Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Az ikonikus, a szerepét vesztett és a Nagy-Villám – kilátótörténeti körutazás

MaNDA adatbázis

A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.