Az üvegszínezés fortélyai és Róth Miksa hagyatéka

„Először is csinálj magadnak két vagy három kis ecsetet szőrből, (…) vagy szamársörényből.” – szól a korabeli iránymutatás arra az esetre, ha esetleg üvegfestmény készítésre adnánk a fejünket. Igaz, ecsetkészítéssel és szamársörénnyel manapság már nem kell bajlódnunk, és szerencsére a színezőanyag készítéskor sem feltétlenül kell a zafírüvegporba vizeletet vagy bort kevernünk, mint egykoron, de az üvegfestészet lényegi műveleteit tekintve nem sokat változott a középkor óta. Ha sikerrel járunk, engedjük, hogy művünkön áthatoljanak a napfény sugarai, így megcsodálhatjuk különlegességét.

Az üvegszínezés kezdete a XI. és XII. századra, az üvegfestészet igazi reneszánsza pedig a XIII. századra tehető, és a gót stílus uralomra jutásával hozható összefüggésbe. E kiállításunkban az üvegfestés történetének és módszerének rövid áttekintése mellett főként a legnevesebb üvegfestőnk, Róth Miksa hagyatékának dokumentumai közül válogattunk, amelyet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai őriznek, és amit digitalizált formában adatbázisunkba is elérhetővé tettek.