Berki Viola művészete

Berki Violát a művészettörténészek naiv művészként tartják számon. Személyes sorsa, akárcsak műveié, ellentmondásokkal teli. Saját bevallása szerint is sokat illusztrált, ami a festészete rovására ment. A Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza volt a mestere, de Kondor Béla volt rá igazán nagy hatással. Ezen a héten életművével ismerkedhetnek meg.

1932. május 5-én született Kiskunhalason, általános iskoláit szülővárosában végezte. A családja ősi halasi családnak számított, főképp tisztségviselőkből és jogászokból állt, de apja révén rokonságban álltak Thorma János festővel. A művészet szeretete az egész családot jellemezte, már apja is szeretett volna festő lenni, de rajztanára szerint nem volt színérzéke. Az apa kötönypusztai birtoka gondtalan életet biztosított számukra. Szülei nem vették zokon, hogy a kis Viola a majorban tüsténkedik. Ebben, a már-már idillikus környezetben, úgy vélték nincs szükség nevelésre, hadd bontakozzon ki az egyénisége. Gyermekrajzain ezek a vidéki élethez kapcsolódó mozzanatok jelennek meg, ugyanakkor szenvedélyesen érdekelte India és a Brehm-féle Állatok világa sorozat, amelyből szívesen másolgatott. Tehetségére is ekkor figyeltek fel.