Címtelen könyv

1932 júniusában vendég érkezik a balatonföldvári Zrínyi Szállóba. Az ekkor már elismert író magányra vágyik, otthon nincs nyugta a vendégektől, akiket neje főztje vonzz. Persze, nemcsak ezért jön, orvosai a szívét akarják meggyógyítani, ő pedig írni akar. Móra Ferencnek szerződése van egy új regényre, az Aranykoporsóra. A hotelben egy feltűnően szép nő, hivatalból szórakoztatja, a kialakult viszonyukról régóta tud az irodalomtörténet.

Az irodalomtörténet szerint Móra Ferenc példás családi életet élt, idejét legszívesebben családja körében töltötte. 1902-ben ötévi jegyesség után vette feleségül Walleshausen Ilonát, de a visszaemlékezések szerint már kezdetektől boldogtalan házasság volt az övék. Móra a régészetbe és az írásba, Ilonka meg a konyhába menekült. Az asszony konyhaművészete mindenkit lenyűgözött, szerencsétlen mód épp férjét hagyta hidegen, az egyszerűbb ételeket kedvelő Móra nehezen viselte a nagy vendéglátást meg a roskadozó asztalokat. Az asszony, olyan komolyan vette a gasztronómiát, hogy szakácskönyvet kezdett írni. Móra Ferencné szakácskönyve címmel 1928-ban jelent meg a kötet és hét kiadást élt meg. Hogy az író, valójában milyen viszonyban is állt az étkezéssel, arról egyik levele tudósít: „sok gyönyörűséget az evés nekem soha nem okozott, amit elém raktak, azt leginkább csak azért igazgattam a gallér mögé, hogy felkelhessek az asztal… mellől és rágyújthassak”