Császárváros

Bécs múltja elválaszthatatlanul összeforrt a magyar történetelemmel. Jelképe volt elnyomásnak, de a szabadságnak is. A héten a császárvárosba kalauzoljuk önöket, lesz itt gasztrokörkép Sacher-tortával, és az elmaradhatatlan adventi vásárral, de a bécsi nevezetességek sem maradhatnak ki válogatásunkból.

A Szent István-székesegyház a 12. században épült, lenyűgöző méretei különösen akkor érvényesülnek, ha sétálgatunk az azóta beépült Stephansplatzon. Talán kevesen tudják, hogy a templomnak vannak magyar vonatkozásai is. A kutatások szerint építőanyaga részben magyar, hiszen kövei nyugat-magyarországi kőbányákból származnak. Erről sajnos nem győződhetünk meg, azonban tény, hogy a templomban található az egyik leghíresebb magyar Mária-oltárkép, mely Máriapócs templomában állt. A legenda szerint a kép 1696-ban egy mise során könnyezni kezdett – ez a csoda tizennyolc napon át tartott – természetesen az eset híre eljutott az udvarba is, Lipót császár pedig Bécsbe vitette. Az ikon soha többé nem könnyezett, a másolatai viszont újra és újra. Először 1715. augusztus 1-én. 2-án majd 5-én, legutóbb 1905. december 3-án, majd december 19-én és december 30-án és 31-én. Köztudott, hogy miután Mátyás 1485-ben elfoglalt Bécset lefedette a Stephansdom tetejét, egyesek szerint a mázas cserepeket egy budai műhelyből hozatta. A cserepeket azóta többször is lecserélték így nehéz lenne bizonyítani ezt feltevést, de az biztos, hogy ma a tetején a császári és királyi hatalmat jelképező kétfejű sast csodálhatják az arra járók.