Egyiptomi körutazás

Az emberiség nagy utat tett meg az elmúlt évszázadokban, megszelídítettük a természetet, jártunk a Holdon, mégis megmagyarázhatatlan áhítattal szemléljük az ókori világ megmaradt csodáit, így Kheopsz piramisát. Nem volt ez másként a 19-20. század fordulóján sem, a korszak ismeretterjesztő előadásainak egyik neves szervezője, az Uránia Egyesület képanyagát elnézve, mely válogatásunk képanyagának gerincét is adja.

Egyiptom hosszú, keskeny szalag a végtelen sivatagban, a Földközi-tenger és a Nílus első kataraktája között. Az ókori egyiptomiak országukat számos néven emlegették, de a Kemet, azaz „Fekete Föld” kifejezés volt a legelterjedtebb. A Kemet kifejezés a birodalom szívét alkotó termékeny sávra, a Nílus-völgyre vonatkozott, az azt körülvevő sivatagnak Deseret, vagyis „Vörös Föld” volt a neve. Az elnevezés Egyiptom gazdagságának forrására a Nílusra utal. A folyóra, mely termékennyé tette a földet, és élelmet adott évezredeken át.

Az első évszázadokban Memphis volt az ország fővárosa, e mellett emelkedtek a fáraók síremlékei, a gízai piramisok is. A leghatalmasabb Kheopsz (Hufu) fáraó piramisa, mellettük Khephréné és Mükerinoszé áll ma is.