Ép testben ép lélek
Tompa Éva - 2020. augusztus 31., 3:15
Testnevelés, milyen nemes és felemelő tevékenységet feltételez ez a kifejezés, mégis – talán nem tévedünk nagyot – sokak számára a kötélmászás keservét, vagy a fullasztó körbe-körbe futás emlékét idézi fel. Hiába, az iskolai keretek között történő testmozgás élményét valaki inkább örökre elfelejtené, pedig a rendszeres mozgás fontosságát senki nem megkérdőjelezi meg. A héten a testnevelés óra születésének okairól olvashatnak.
Az iskolai testnevelésóra meghonosítását Klebelsberg Kunónak köszönhetjük, aki ezzel párhuzamosan a testnevelők képzését is felkarolta: 1925-ben megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát.
A magyar sportélet kibontakozása természetesen nem a minisztersége alatt kezdődött, hiszen ez a folyamat már a 20. század elejétől jelen volt, mondhatnánk, hogy a sport egész Európában tényezővé vált, és lassanként a mindennapok részévé lett. Az 1910-es évek a tornaünnepélyek kora, amelyeken a résztvevők szinte művészi módon mutathatták be tudásukat a közönségnek. A „magyar testnevelési rendszer” alkalmazására a húszas években került sor, melyben a korábban uralkodó német torna helyét a svédtorna vette át. A svédtorna újítása, hogy már tornaszereket is használ: férfiaknál gyűrűt, korlátot, nőknél pedig gerendát és felemáskorlátot. A német torna a katonaság rendgyakorlatainak formájában maradt meg.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Ép testben ép lélek
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.