Erzsébet-kultusz
Tompa Éva - 2021. november 1., 9:15
Napjainkban Erzsébet szobra nyugodtan szemléli a budai oldalt a róla elnevezett híd melletti parkban, pedig korábban a pesti oldal dísze volt. A királyné emlékműveinek java a halála utáni években készült. Mégis, ez a budapesti emlékmű több mint 30 év múlva követte csak a szobrok sorát, amikor Sisi emlékezete már igencsak megfakult. Hogy milyen körülmények hátráltatták az alkotás elkészültét, és milyen volt Erzsébet-kultusza a századelőn, válogatásunkból kiderül.
Az Erzsébet alakját megörökítő szobrok állításának ötletét általában valamilyen helyi hatalom vetette fel a köz óhajára hivatkozva, de a több évre is elhúzódó gyűjtésekből arra következtethetünk, hogy talán mégsem volt annyira fontos ez az elgondolás. A királyné ellen elkövetett merénylet (1898) keltette sokk után megszaporodtak emlékének megőrzésére irányuló törekvések. Igaz, kultusza már halála előtt is komoly befolyással bírt. Míg hazájában a modern kori nőeszmény úttörőjét látták benne, addig hazánkban az alakja köré szőtt mítoszok kísérletek voltak az egyensúlyteremtésre, végső soron célja Ferenc József elfogadtatása volt.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Erzsébet-kultusz
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.