Gödöllői barangolások
Takács Eszter - 2021. november 8., 3:03
Gödöllőről szinte mindenkinek a Királyi Kastély és Erzsébet királyné jut eszébe. A barokk kastély és a hozzá tartozó park valóban festői szépségű, nem véletlenül volt a királyné egyik legkedvesebb lakhelye. A budapesti agglomerációban lévő település azonban még számos műemléket és szövevényes történelmet rejt.
A város már a neolitikumban lakott volt régészeti leletek tanúsága szerint: Kr.e. 5000 tájékán a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája élt a vidéken. Első írásos említése egy 1349-es oklevélből származik. A terület 1594-ig lakott volt, amikor a törökök ellen vívott tizenöt éves háború során fél évszázadra elnéptelenedett. 1662-ben Hamvay Ferenc építtetett kúriát Gödöllő központjában, ő volt az első földesúr, aki a városban élt. Napjainkban a kúria helyén álló épületben működik a Gödöllői Városi Múzeum és a Városi Mozi. Az időszakból megemlítendő Bossányi Krisztina, Gödöllő keménykezű földbirtokosa. Apja, Bossányi Miklós Hamvay Ferenc özvegyét vette el, majd Krisztina az apa halála után perre ment, így Gödöllőt örökségként megkapta. Grassalkovich Antal is csak az asszony elhunytával jutott hozzá a gödöllői birtokokhoz az örökösök révén.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Gödöllői barangolások
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.