Híd, mint kapocs


- 2018. június 6., 2:48

Nyelvünkben a hídhoz, hidakhoz kapcsolódó jelentések és a hidak metaforikus jelentéstartama azok összekötő, összekapcsoló szerepét domborítja ki. Urbanisztikai szempontból nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti hidak története egyben Budapest története is. A héten nemcsak Buda és Pest közt épülő hidakról, hanem eltűnt városrészekről, újjáépítésekről és ideiglenes megoldásokról is szót ejtünk. Kellemes böngészést!

Minden kezdet nehéz; közhely, de igaz ez a Dunán átívelő első állandó hídra; a Lánchídra is. Elkészültét hosszas tanulmányok, több vita és még több pénz összekalapozása előzte meg. Hogy miért volt égető szükség rá, ez nem is kérdés. A Dunán álló félállandó hidak a téli jégzajlást nem bírták ki, ezért azokat rendre elbontották, bár a befagyott Duna képe gyakori toposz, valójában ritkán történt meg – a szabályozás óta különösen -, és a jegén komolyabb közlekedés veszélyes lett volna. Állítólag egy ilyen rémes téli jégzajláshoz kötődik Széchenyi István elhatározása is, márpedig itt hídnak kell épülnie, mert apja temetésére a jégzajlás miatt nem tudott elmenni.

Rekordok a MaNDA adatbázisából

Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Híd, mint kapocs

MaNDA adatbázis

A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.