Kisbefektetők a spekulánsok és tőzsdecápák világában

Lánchíd Részvényes Társaság, Vígszínház Rt, Váralagút Rt. – csak néhány azok közül a tásaságok közül, amelyek nagy dolgokat hoztak létre úgy, hogy sikerükhöz az egyszerű állampolgárok is hozzájárultak részvényeikkel. Habár őket is az önérdek vezérelte, kockázatvállalásuk mára a köz javára vált. Az önérdek, amely láthatatlan kézként többnyire jó irányba hajtja a gazdaságot, néha nagy károkat is okozhat, de mi különbözteti meg a hétköznapi befektetőt egy spekuláns tőzsdecápától? Heti virtuális kiállításunkban ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ, kis hazai tőzsdetörténet mellett főként a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó, korabeli részvényekről készült fotók kíséretében.

A tőzsde a vásárokból jött létre, miután mind az áru, mind a pénz helyettesíthetővé vált. Ugyan már a 17. században megszületett a tőzsdézés kultúrája, a 18–19. században pedig a tőzsdék, de a nemzetközi részvényforgalmat igazán a vasút-társaságok részvényeinek megjelenése pörgette fel. A világszerte elterjedt tőzsdézési kultúra, valamint az önérdek és kapzsiság megítélése számos ellentmondásos történelmi és kulturális hatás eredményeként érte el mai formáját.