Kossuth-kultusz


- 2019. szeptember 13., 2:55

Nincsen település Kossuth-szobor, utca vagy tér nélkül. Reznák Erzsébet a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója szerint bronzba vagy kőbe öntött alakja a leggyakoribb közterületen álló szobortípus. De hol áll az első köztéri szobra, és miért olyan különleges Cegléd városa? Eheti válogatásunkból kiderül.

Kossuth Lajos neve fogalom ma is. Majdnem végigélt egy egész évszázadot, de nemcsak létezett, formálta is azt. Nemesember volt, de polgári módon élt, bár soha nem volt katona, nevéhez fűződik a magyar honvédség megteremtése. Egész tevékenységével a nemzeti függetlenségért és a rendi kiváltságok felszámolásáért küzdött. Nem véletlen, hogy alakja egyet jelentett a szabadság eszméjével. Ahogy az sem, hogy a címben idézett népdal záró motívuma az – “Éljen a szabadság! Éljen a haza!” – a Magyar Rádió Kossuth adójának szünetjel szignálja volt egészen 2007-ig.  A reformkorban, a szabadságharcban, majd később a dualizmus korában több száz mű szólt hozzá, vagy épp róla. Talán nincs még egy ilyen államférfi, akihez a magyar népet ilyen személyes viszony fűzte. Tárgyai valóságos ereklyék, ahogy a róla elnevezett bankó, a szakállviselete, vagy épp a kalapja.

Rekordok a MaNDA adatbázisából

Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Kossuth-kultusz

MaNDA adatbázis

A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.