Legendás cukrászdák – az Auguszt

Van egy család, amely immár ötödik generáció óta űzi a cukrászat mesterségét, ők az Auguszt család. Ezen a héten arra keressük a választ, vajon mi a dinasztia titka?

1870-ben nyitotta meg üzletét Auguszt Elek az akkor még falusias hangulatú Tabánban. Ne a mai értelemben vett cukrászdára gondoljunk, nem volt sem csokoládé, sem kávé, leginkább cukorkabolthoz volt hasonlítható az üzlet. A mester a “czukrászati” engedély megszerzése előtt, öt évig Balassagyarmaton inaskodott, majd visszatérve Budára a Fő utcai Friedl cukrászdában csiszolta tudását. A kis bolt és maga a cukrászdába járás is egyre népszerűbbé vált a század végére. Miután Auguszt 1881-ben elhunyt, özvegye vezette a cukrászdát, amíg fiúk kitanulta a mesterséget. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a családban a nők szerepe legalább olyan fontos volt, mint a szakmát művelő férfiak munkája. Visszatérve a történethez bár fiúgyermekük, Auguszt E. József nem cukrász, hanem szobrász akart lenni, tovább folytatta a családi tradíciót. 1896-ban aranyérmet nyert cukorból készült szoborkompozíciójával az Országos Millenniumi Kiállításon. A korabeli szokásokhoz híven 1900-ban először Párizsba majd Londonba ment tanulmányútra, hazatérvén feleségül vette Helvey Vilmát. 1916-ban előkelő üzletet nyitott a Krisztina tér sarkán, melyet budai Gerbeaudként is emlegettek. Az uzsonnatermes üzlet pazar enteriőrje és széles áruválasztéka miatt a szaloncukrászda hamar a budai polgárok kedvencévé vált. Olyannyira prosperált az üzlet, hogy 1922-ben Abbáziában szállodát vásárolt a család. De a turizmus felé való nyitásuk csak kiváló üzleti érzékük megcsillantása volt, a család élete mindig is a cukrászat volt.