Nyíregyháza anno
Tompa Éva - 2019. november 4., 10:10
A város fekvését tekintve se Alföld, se Felföld. Nem volt szemtanúja se nagy csatáknak, se békeszerződéseknek. Nem történelmi város, de nem is akar annak tűnni. Különös módon erős sztereotip jelzők kötődnek a városhoz és a megyéhez. Hogy ez milyen hatással volt a városra e heti válogatásunkból kiderül.
Nyíregyháza nevének első írásos említése 1209-ből való. A 14. században már egyházas helyként említik. A török és tatár betörések után elnéptelenedett településre először hajdúk érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc után tovább élénkült a bevándorlás. A népességszám jelentős növekedése, a helység „újjászületése”, országos viszonylatban is páratlannak volt mondható. Igazi fejlődése azonban csak 1753-tól kezdődött, amikor a település birtokosává váló gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az idetelepülőknek. Többek között szabad vallásgyakorlást, 3 évnyi adómentességet és ingyen faanyagot a házaikhoz. Ez a csoport a tót ajkú tirpákok lettek.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Nyíregyháza anno
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.