Szent vagy profán? Aktok a képzőművészetben
Takács Eszter - 2018. május 10., 4:58
A fedetlen emberi test ábrázolása a művészet ősi igénye; ez az igény lehet önmegismerés, tudományos kíváncsiság, a szép iránti vonzódás, netán vágykeltés. Az akt lehet tanulmány vagy ujjgyakorlat, objektivitásra törekvően élethű képmás vagy a művész kézjegyeit magán viselő alak, netán allegória. Mindez függ a kor szemléletmódjától, a művészeti stílustól, az alkotó személyétől, szándékától.
A MaNDA adatbázis aktképeiből állítottuk össze e heti kiállításunkat: főként a századelő festményei és fotográfiái hangsúlyosak a tárlatban; köztük a Nyolcak aktjai és Smohay János tízes évekbeli, női és férfi testet egyaránt ábrázoló fotói. Kitérünk röviden arra, hogy a művészettörténetben hogyan változott a társadalmi hozzáállás a meztelenséghez és annak művészi ábrázolásához. Hogyan vélekedett kora társadalma, illetve az egyház Michelangelo, Goya, Manet vagy a Nyolcak művészcsoport aktjairól? Működött-e a prűdség cenzúrája? Kik kezdtek el elsőként ruhátlan embereket fotózni? Milyen művészi és üzleti potenciál volt az ős-aktfotográfiákban? Többek között ezekre keresünk válaszokat.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Szent vagy profán? Aktok a képzőművészetben
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.