Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák – Az ex libris témavilágának eredete

Mi a küldetése a kaszásnak? Kik szerettek volna embert teremteni kémcsőben? Honnan származik az ördög és a Sátán képe, és miért változott az évszázadok folyamán? A régi korok olyan ex libris ábrázolásai, mint amelyek a mini lombik-embert, a homunculust, különféle misztikus lényeket és helyszíneket, tabu témákat, a halált és a meztelenséget vagy épp a kaszást ábrázolják, betekintést nyújtanak a múlt tudás-, hit-, stílus- és gondolatvilágába. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, – sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen, most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet, továbbá a virtuális kiállításunkban a Balatoni Múzeumban található Soó Rezső féle könyvjegy gyűjteményből válogatott képeket mutatunk be.

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Ugyanakkor a könyvjegyeken látható látványos, meghökkentő, néha nehezen értelmezhető, sok esetben különös ábrázolások célja néha nem teljesen egyértelmű. Lehet akár (ahogy manapság a tetováláskészítés esetében is) a látvány, a hatásvadászat, mások meghökkentése, a „rajtam kívül senkinek sincs pont ilyen” – szerű, exkluzivitást sugalló egyénieskedő jelleg hangsúlyozása is. Mivel a könyvjegyek nem a széleskörű nyilvánosság számára készültek, stílusviláguk – például a bélyegekéhez képest – kevésbé konzervatív. Ennek oka az lehet, hogy a magánmegrendelőket semmiféle cenzúra, sem a közvélemény reakciójától való félelem nem korlátozta, így érthető, hogyan kaphatott szárnyakat a megrendelői és alkotói szabadság motiválta fantázia a könyvjegyek grafikáinak megálmodásakor.