Thonet székeken – a lapra szerelt bútorok diadala
Tompa Éva - 2020. október 5., 9:00
A lapra szerelt bútorok megjelenése forradalmasította a bútorkereskedelmet. Valami hasonlóan grandiózus hatást ért el a bútorgyártás Fordja, Michael Thonet a futószalagon készült bútoraival. Világhírű székei könnyűek, olcsók, és igen tetszetős darabok voltak, mivel emellett könnyen összeszerelhetőnek és masszívnak is bizonyultak nemcsak lakásokban, hanem kávéházakban is igen népszerűek lettek. A héten, rövid bútortörténeti kitekintésre invitáljuk önöket.
A fa hajlítása már a görögök és az egyiptomiak által is ismert volt, igaz, ezt a tudást, nem a bútorkészítésben, hanem a hajóépítésben használták. A módszer szabadalomként először Angliában jelent meg, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy a fát forró vízben való főzéssel, gőzöléssel, vagy tűznek kitéve hajlították.
Mégis, a hajlított bútorzatok atyjának Michael Thonetet tartják.
Michael 1796-ban született Boppardban, Németországban, és kezdetben biedermeier stílusú bútorok készítésével kereste a kenyerét, de már ekkor érdeklődéssel fordult a hajlítás technikája felé. Hírnevét az ún. Boppard-szék alapozta meg, mely nagy teherbírású és könnyű ülőalkalmatosság volt.
Több melléklettel a publikáció teljes szövege a MaNDA adatbázisában található: Thonet székeken – a lapra szerelt bútorok diadala
MaNDA adatbázis
A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait egy közös felületen publikáló, nyilvános online gyűjtemény. Az adatbázisnak célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és a szerzői jog keretei között a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele.