Üdvözlet a feketeszén városából!

Komló neve összeforrt a szénbányászattal, hőskorát az 1950-es években élte, szocialista iparvárosként. Igaz, hogy már a 18. században bányásztak itt, a település mégis akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor megkezdődött a dunaújvárosi kohó építése. Merthogy hosszas kutatás után, itt találtak megfelelő minőségű kokszolható szenet. Hogy milyen volt ekkor a város? Állítólag három dolog sosem hiányzott: hús, alkohol és rosszlányok. A héten a város történetével és a bányászélettel foglalkozunk.

Maga Komló hét dombra épült, ebben némiképp hasonlít Ózdra, hogy Rómát ne is említsük. Rossznyelvek szerint ez az eredettörténet minden olyan településre igaz, amelynek környékén hét dombot össze lehet számlálni. Neve először egy 1256-os oklevélben szerepel, akkor még Villa Complovként. Később, a török hódoltság idején szinte elnéptelenedett. Hosszú csend után, a 18. században tért vissza ide az élet, német telepeseknek köszönhetően. Az első táró Hárstetőn nyílt meg, ezt követte a Glanczer és az Adolf. A későbbi fejlesztésekben kulcsszerepet játszott Engel Adolf pécsi üzletember, az aranyember. A sikeres vállalkozó, nemcsak a pécsieknek adott munkát. 1895-ben telket vásárolt Somostető környékén és megkezdte a kitermelést az Adolf-tárnánál. Ezt két másik követte, a 19. század végén már 250-300 ember dolgozott az alkalmazásában.