Üvegbe zárt történelem: az aranyló lemezfotóktól a fakószürke üvegnegatívokig

A szekrényből előásott repedezett fekete-fehér fotók, negatív-fényképtekercsek, az ismerős és ismeretlen rokonok arcai a letűnt idők hangulatán túl a fényképezés-történet múltját is idézik: például azt, amikor egy kép kedvéért 15 percen keresztül kellett mozdulatlanul pózolni a kamerák előtt, vagy mikor a fényképezés úttörői szinte az alkímia határát súroló kísérleteket folytattak az ezüstözött réz, vagy a kollódium-hártyás üveglemezekkel. E heti kiállításunkban a múltat megidézve tekintünk vissza a fotózás történetének kezdetéig, különféle technikával készült régi fotók kíséretében.

Habár manapság természetes számunkra, hogy másodpercek alatt tudunk fényképet készíteni, de abba ritkán gondolunk bele, hogy milyen rögös út vezetett odáig, amíg a gyors fényképezés illetve a jó képminőségű fénykép készítése lehetővé vált. Ugyan a feltalálók által elért kezdetleges eredmények eleinte szenzációnak számítottak, a később felmerülő hiányosságok és újabb igények, valamint a szerencsés körülmények a módszer fejlődését eredményezték. A fényképészet hajnalán fontos mérföldkőnek számított az ezüstözött rézlemezes eljárás felfedezése éppúgy, mint az üvegnegatívoké.