110 oldal, ami 170 éve a poklot elszabadította

110 oldal, ami 170 éve a poklot elszabadította

- 2018. február 21. 12:46

Ki ne emlékeznék Bacsó Péter örökbecsű alkotásában arra a jelenetre, mikor Bástya elvtárs elájul a szocialista a szellem vasútján. Ahol az Európát bejáró kommunizmus kísértete, mint kaszás csontváz jelenik meg nagy ijedelmére. A film eme jelenete a most 170 éves Kommunista kiáltványra utal, amivel Marx és Engels beírták nevüket a történlembe.

Arra nézvést megoszlanak a vélemények, hogy pontosan melyik napon jött ki a londoni nyomdából a német nyelven fogalmazott röpirat. Három dátum is forog a világhálón: a Wikipédia 15-re teszi, az ismert évfordulókat mutató portál 21-re, a történelmi folyóirat pedig 26-ra. Végül is nem a megjelenés pontos dátuma a fontos, hanem Karl Marx és Friedrich Engels által nagy egyetértésben megfogalmazott 110 oldalas nyomtatvány tartalma. Amiben a két gondolkodó nemes egyszerűséggel az emberiség történetét osztályharcok sorozatának minősíti. Az osztályharc pedig az elnyomók és elnyomottak, kizsákmányolók és kizsákmányoltak között zajlik, ez utóbbiak pedig általában a proletárok, akik mindig is voltak, de majd ha átveszik a politikai és gazdasági hatalmat is az elnyomóktól, akkor bekövetkezik a Kánaán. Eljön az örök béke ideje, mindenki egyenlő lesz, mindenki szükségletei szerint hozzájuthat az eddig csak kevesek által biztosított javakhoz, szabadon meríthet a bőség kosarából, ahogyan a régiek mondották.

Az 1948-as, jubileumi kiadvány (MaNDA)
Az 1948-as, jubileumi kiadvány (Damjanich János Múzeum CC BY-NC-ND)

Nem feladata e cikknek, hogy vitába szálljon a kiáltványban foglaltakkal, de azért azon érdemes elgondolkodni, hogy tényleg annyira feloldhatatlanok, „antagonisztikusak” voltak-e az ellentétek mondjuk a földbirtokos, és a várának tövében házát felépítő jobbágya között. Aki a zavaros időkben a védelemért cserébe szolgáltatásokkal tartozott urának. És ha megnézzük a mai adórendszert, az adózás mértékét, akkor bizony ezek a szolgáltatások nem is voltak annyira rémesek. Viszont a kiáltvány következményeire jól illik ez utóbbi jelző, mert most már kezd konszenzusossá válni az a 100 milliós szám, amivel a kiáltvány hatására a későbbiekben realitássá váló kommunista diktatúrák áldozatait mérik. Ezekben a tarkón lőtt, felakasztott, halálra dolgoztatott és éheztetett, megfagyasztott, vascsövekkel agyonvert, halálra kínzott milliókban mérhető a Kommunista kiáltvány súlya, és nem menti fel a szerzőket az, hogy ha megérik ezeket a borzalmakat, akkor minden bizonnyal az elsők között tiltakoztak volna az elmélet és gyakorlat eszméletlen különbségei miatt. A sors fintora, hogy aztán képletesen végig is kellett nézniük a nevükben (is) végrehajtott bűnöket, mészárlásokat, hiszen Marx és Engels fotográfiája, metszete az aktuális helyi diktátor két oldalán általában ott volt a falakon, ott menetelt a felvonulásokon.

Ezt az 1980-as kiadást a Kárpátalján élő magyaroknak is szánták (MaNDA)
Ezt az 1980-as kiadást a Kárpátalján élő magyaroknak is szánták (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

A kiáltvány szorosan vett magyarországi történetéhez hozzá tartozik, hogy a millennium szép évében olvashatták először hazánkban az érdeklődők. Ekkor már itt is működött a hatalmat választások útján megszerezni akaró, és a kiáltványt ideológiai alapként használó szociáldemokrata párt. Akik a következő, 1919-es kiadás idején már lemondtak a békés hatalomátvételről, és 133 napig virtigli kis diktatúrát működtettek e szomorú hazában. Nem véletlen talán, hogy a következő magyar kiadás éppen 1945-re esik, amikor az orosz csapatokkal együtt megérkeztek megint a mi kommunistáink. És az sem véletlen, hogy 1959-ig, a legsötétebb diktatúra idején még 15 magyar kiadást ért meg a „Világ proletárjai, egyesüljetek” felszólítással végződő könyvecske.

Borító: Pápai május elseje Engels fényképével (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)

Társadalomtörténet témában
megjelent publikációk