A HELY SZÍNEI SOROZAT

29 gyalogot és 10 lovast találni az őrségben, és másfél font lőport a kamrában

29 gyalogot és 10 lovast találni az őrségben, és másfél font lőport a kamrában

- 2022. augusztus 18. 9:09

Bizony, a kétszáz lakosú, zalai Szécsiszigetnek is volt valaha vára. Mégpedig minden bizonnyal téglából, amit aztán földből és fából összerakott palánk vett körbe. A hely jelentősége pedig Kanizsa eleste után nőtt meg, mint ahogyan az összes környékbeli, sebtében kiépített erősségeké.

A Kerka és a Cserta találkozásához közeli települést az 1300-as évektől a Szigeti család bírta, de első okleveles említése csak 1403-ban történik meg. Mikor is Zsigmond királyunk megfosztja Szigeti Pétert minden birtokától (Szécsisziget, Tormafölde, Pánfalva, Gosztola, Petróc), mert az a Nápolyi Lászlót a trónra ültetni akaró főurak mellé állt. Birtokait egy lendülettel aztán Széchy Miklósnak adja, aki akkoriban a veszprémi püspökség jószágkormányzója volt, no és az ingatag helyzetű király feltétlen híve. Miklós pedig már csak állásánál fogva sem volt üres zsebű ember, így hát egy 1437-es forrás szerint állt is már a várkastélya Szécsiszigeten, amely településnév egy Mátyás királyunk által jegyzett, 1458-as oklevélben jelenik meg először. A Széchy família aztán több, mint 100 esztendőn át bírja ezt a vidéket, és magasra emelkedik. Széchy Tamás már vasi főispánként veszti az életét a mohácsi ütközetben, 1600-ban, Kanizsa eleste után pedig Szécsisziget várának (ahol 50 lovas és 100 gyalogos állomásozik) egyik leszármazottja lesz a kapitánya.

Nem volt ritka ez azokban az időkben, lásd a keszthelyi gelsei Pethőket. Maga a közel négyzet alakú vár a Kerka jobb partján, egy kis kiemelkedő szigetre épült, amit a folyócska mocsarai védtek. A vár pedig a környék lakossága mellett a Lentibe, és azon át a Muraközbe vezető utat védte, igyekeztek már itt megállítani a Kanizsáról induló török portyákat. A török így már 1604-ben sikertelenül ostromolta, és folyamatosan ott ólálkodott a környéken. 1630-ban egy jelentés szerint elrabolták a gyalogosok vajdáját, tehát parancsnokát, a papot és a vár alatt legelésző csordát is. 1638-ban a mindent akkurátusan feljegyző Batthyány Ádám dunántúli főkapitány 25 lovast és 20 gyalogot talál itt és gondoskodik is a pótlásról. A 40-es évek elején már a vár őrsége is részben beszerző körutakkal, török területen való portyázással tartja fenn magát. Batthyány pedig csak ahhoz ragaszkodik, hogy a kótyavetyéken eladott zsákmányból adjanak a katonaözvegyeknek és a sebesülteknek is.

Batthyány Ádám teljes harci díszben (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

1644-ben, mikor már Dobos György a kapitány, Zalai János, a gyalogosok vajdája arról panaszkodik, hogy Dobos uramat egy éve már nem is látta, no meg pattantyúsa sincs a várnak, ezért tíz németet kér az egerszegi erősségből. Aztán Dobos uram előkerül, de betör a pestist is, és a kapitány jelentésében a palánk teljes romlásáról és a Kerka malmának pusztulásáról számol be. 1647-ben 29 gyalogot és 10 lovast találni az őrségben, no és másfél font lőport a kamrában. Ami mondani sem kell, hogy semmire sem elég. De a szentgotthárdi csata után a török, az állandó portyák mellett nem jelent már igazi veszélyt, a vár szerepe is változik. És tulajdonosa is: Széchy Péterrel 1687-ben férfiágon kihal a család, Szécsiszigetet Péter Julianna nevű nővére, Kéry Ferenc tábornok felesége örökli. Aki aztán eladja a birtokot Szapáry Péternek (1657-1699), majd Szapáry Etel kezével az 1820 körül Andrássy Károly grófé lesz.

A kastély légifelvételen (Wikipédia)

A család 1945-bírja a várból kialakított barokkos, klasszicista kastélyt, amiben most hangulatos szálló várja a vendégeket.

Borító: Szécsisziget látnivalói régi képeslapon (Göcseji Múzeum CC BY-NC-ND)

A hely színei sorozat

A négyvárú Vasvár
2023. január 19. 10:43

Kálló kapitányai
2023. január 2. 9:18

A somogyi Csákány
2022. december 1. 9:10

Beer, a fortalitium
2022. november 24. 9:52

Egy aprólék végház
2022. november 17. 11:26