A Csákyak büszke várából drótostótok múzeuma lett

Pálffy Lajos - 2019. augusztus 8. 10:29

Mint megannyi felvidéki vár, Budatin alapja is egy (ezúttal szabálytalan henger alakú) lakótorony volt, amit még a Balassák ősei építgettek fel a tatárjárás után, valamikor a 13. század második felében. Hogy aztán a végére hat emeletesre nőjön ez az induláskor még román stílusú lakótorony.

Amin menet közben rendre megjelentek a gótikus és a reneszánsz építészet jellegzetes elemei is. A Zsolna városa mellett, a Vág és a Kisuca patak találkozására épített toronyhoz aztán palotaszárny is került a 14. században. Amelynek zavaros elején Budatin volt természetesen Csák Máté vára is, akit most a szlovákok Matej Čak néven a nemzeti hőseik közé sorolnak. Az biztos, hogy a 15. századtól már a Csáky família bírja a Zsolna melletti erősséget, majd pedig a Szúnyogh családé lesz, és marad is a két família birtokában egészen a magyar impérium végéig. Szúnyoghék pedig igényes emberek lévén, pompás kastélyt építenek mellé barokkos stílusban. Ezt égeti porrá aztán Christian Götz tábornok 1848. decemberének utolsó előtti napján. Történt ugyanis, hogy a környéken gyülekező, és a magyarok ellen fenekedő tótokat 1848. december 4-én a nemzetőrök kizavarták az országból. A Jozef Miloslav Hurban evangélikus lelkész (később sajtóvétségekért többször elítélt újságíró) vezette gyülevész had kudarcát jött megbosszulni a napóleoni háborúkat is megjárt tábornok fegyelmezett seregével.

Amellyel szemben a magyar kormány csak 3000 nemzetőrt tudott állítani Beniczky Lajos kormánybiztos és nemzetőr őrnagy vezetésével. Götz győzött, Beniczky uram pedig a bányavárosoknál csatlakozott Görgeihez az embereihez. Akit aztán Götz egészen Branyiszkóig üldözött, majd pedig később Vácnál ismét „összefutottak”. Itt kapott Götz egy szilánkot a fejébe és meg is halt, még a honvédek rendeztek a számára méltó temetést. No de nézzük inkább Budatint, ahol aztán újjáépül majd neogót stílusban a felégetett palota. A várból pedig laktanya lesz 1870-ben, és az is marad a Nagy Háború utolsó évéig. De megmarad magyarnak, immár Csáky Géza kezében. Aki 1930-ben felújíttatja az épületeket. Hogy aztán államosítsanak mindent majd 1945-ben, az újra induló csehszlovák érában.

Jelenleg a térségből induló, és még az Északi-tengeren túlra is eljutó drótostótok múzeuma van a budatini várban. Ahol megismerhetjük ezt a rég a múlté lett furcsa mesterséget. Aminek az elnevezése az összetört cserépedények precíz összerakásából és dróttal való rögzítéséből eredeztethető. No persze foltoztak még lyukas lábosokat, árultak bádogtepsiket, palacsintasütőt és egérfogókat is ezek a többnyire fiatal emberek. Akik császári és királyi engedéllyel járták a városokat, falvakat, hogy aztán a II. világháború után végképp eltűnjenek, múzeumokba vonuljanak.

Borító: Még Csáky Géza kezében (Kuny Domokos Múzeum CC BY)