KÖZKINCSTÁR SOROZAT

A fejedelem délután asztalosmunkával múlatta az időt

A fejedelem délután asztalosmunkával múlatta az időt

- 2018. december 3. 1:02

Arra még sokan emlékezhetnek iskolai tanulmányaikból, hogy egy szimpla hűségesküért cserébe Rákóczi megtarthatta volna vagyonát, vagy akár Lengyelországba is költözhetett volna. De ő nem élt a lehetőséggel, a száműzöttek keserű kenyerét választotta inkább.

Azért mert a szeme előtt a magyar szabadság ügye lebegett, amely ügy ezzel a hűségesküvel szerinte végképp a kútba esett volna. Pedig a feltételek tényleg méltányosak voltak, ami köszönhető a Bécs részéről főtárgyalónak kinevezett Pálffy János generálisnak. Pálffy gróf amúgy párbajra hívta ki ekkoriban egy generáliskollégáját, mikor az a magyar lovasságot ócsárolta és sikerrel le is lőtte a kalpagját. De maradjunk mi csak a kezdetben Lengyelország déli részén megállapodó Rákóczival, aki aztán egy merényletkísérlet után Gdanskba költözött, majd innen Anglia érintésével Normandiába hajózott 1713 januárjában. Párizsban a diplomácia bonyodalmakat kerülendő, Sáros grófjaként szerepelt, és nagy tisztelettel fogadták az udvarnál. Rendes évjáradékot is kapott, de ettől függetlenül a vele érkezők egy része egy hírhedt kártyabarlangot is működtetett, keresetét kiegészítendő. (Bercsényi pedig egyenesebb úton járva megalapozta mint olyant, a francia huszárságot.)

Egy szobor és állítói 1904-ből (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Rákóczi legfontosabb célja Párizsban az volt, hogy befolyást gyakoroljon a spanyol örökösödési háborút lezáró békékre, hogy azokba esetleg bele kerülhessen a magyar szabadság (függetlenség) is. Amiből persze nem lett semmi, sőt, XIV. Lajos halála után személye is háttérbe szorul az udvarban. 1717-ben viszont megérkezik III. Ahmed szultán invitációja, aki 2,5 millió aranyat ajánl a fejedelemnek, ha a kiújuló osztrák – török háborúban felkelést, csapatokat szervez a törököket támogatandó. Rákóczi és 40 fős kísérete 1717 októberében száll partra Gallipolinál, de ekkor már a török seregek visszaszorulóban vannak, a felkelés kirobbantására nincs idő. Csak tábornoka, Esterházy Antal gróf nyomul be tatár csapataival Erdélybe, ahol a korábbi rossz tapasztalatok miatt sem várják az ilyen hadat tárt karokkal. Ez az ügy is elbukott hát, sőt, 1718 nyarán megkötik a pozsareváci békét is. Ugyan az osztrák feltételek között ott van a kuruc bujdosók kiadása is, de erre a szultán nem hajlandó. Csak két év múlva, egy újabb követelőzés után költözteti a csapatot (Bercsényi és felesége, Csáky Krisztina, Forgách Simon és Esterházy generálisok, Csáki Miklós és a többiek Mikes Kelemennel bezárólag) Rodostóba, a Márvány-tenger partjára.

Sorsjeggyel gyűjtötték a pénzt a fejedelem lovasszobrára (Magyar Nemzeti Múzeum CC BY-NC-ND)

Ahol Rákóczi mindig korán kel, és a mindennapi mise után emlékiratain dolgozik, levelekre válaszol, vagy olvas. A délutáni órákban pedig jórészt asztalosmunkával múlatja az időt. Az egyhangúságot csak néha szakítja meg egy-egy vendég, vagy vadászat, s így oda is lesz a fejedelem egészsége. Hatvan évesen hal meg, testét Mikes Kelemen Isztambul keresztények lakta Galata negyedében lévő Szent Benedek templomba viszi. Innen szállítják haza 1906-ban, s nyer végső nyugodalmat október 27-én a kassai dóm altemplomában.

Borító: A barcikai lovas kuruc (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A cikkhez kapcsolódik

Közkincstár sorozat

Ha más nincs, hát akkor legyen ő!
2018. december 17. 2:09

Hiányoztak azok a fegyelmezett ezredek
2018. november 26. 12:49

Parókás divatfiból felkelővezér
2018. november 15. 12:53

Thököly bukása
2018. október 15. 1:02

Thököly tündöklése
2018. október 2. 11:28

Apafi, az utolsó
2018. szeptember 25. 10:48