KÖZKINCSTÁR SOROZAT

A hegyről legurított püspök

A hegyről legurított püspök

- 2019. október 8. 10:14

„Kincseinkről”, a kiemelkedő magyarokról szóló sorozatunk alábbi része egy velencei születésű papi emberről szól, aki valószínűleg nem tanult meg rendesen magyarul. Mégis, a magyar szentek között tiszteljük, hamvai is az egykori magyar földben, a jelenleg Romániához tartozó Őscsanádon nyugodhatnak.

Szent Gellért, merthogy róla van szó, előkelő és mélyen vallásos velencei patríciusnak volt a fia, aki egy szentföldi zarándoklaton vesztette életét. Innen táplálkozik Gellért egész életét végig kísérő olthatatlan vágya is, hogy eljusson a Szentföldre. Ezért is hagyja ott a velencei Szent György szigeten lévő bencés kolostor apáti posztját, de nem jut el soha áhított úticéljához. De megint előre szaladtunk az időben, a 980 körül a világra jövő Gellértről tudni kell azt is, hogy csenevész gyermekként született, akit szülei a velencei bencésekhez vittek, hogy isten segítségével életben tartsák. Ha pedig ez sikeres lenne, akkor megfogadják, hogy Isten ügyét fogja szolgálni egész életében. Így is történt, méghozzá olyan nagy tehetséggel tette ezt, hogy 25 évesen már a kolostor perjele lett, és el is küldik a bolognai egyetemre. Ahonnan visszatérvén, 32 évesen apáttá választja a közösség, de a Szentföld miatt három év múlva leköszön a tisztségről és egy kereskedelmi hajóval 1015 tavaszán az Adrián elindul keletre, a partok mentén hajózva.

Szobra a fehérvári Püspökkúton (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Egy vihar azonban a mostani Poreč melletti Szent András szigetére téríti, ahol a bencés kolostorban lel menedéket. Itt fogadja el a pannonhalmi apát invitálását és május 5-én megérkezik Pécsre, ahonnan Mór püspökkel és Asztrik pécsváradi apáttal indul a királyi udvarba, Székesfehérvárra. Terve az, hogy a Dunán leereszkedve, Bizáncon át jut majd el a Szentföldre, de István király rábeszéli fia, a 9 éves Imre herceg nevelésére. Gellért hét évet tölt így Esztergomban, majd munkáját befejezvén Bakonybélbe megy remetének. Itt tudományos tevékenységet is folytat, de Ajtony legyőzése után ismét feladatot kap a királytól. Csanád ispánnal együtt, 1030-tól csanádi püspökként egyházmegyét kell szerveznie a pogány vezértől elvett területeken. Gellért hét főesperességet hoz ezeken létre, magyarul tudó papokkal az élen. Csanádvárra bencéseket is hív, székesegyházat és káptalan iskolát is épít. Működését István király mindenben támogatja, és néhanapján meg is látogatja az egyházmegyét.

Itt beleolvashat kisebb és nagyobb legendájába (Együd Árpád Kulturális Központ ©Minden jog fenntartva)

Aztán az országalapító halála utáni zűrzavarban Gellért is kénytelen politikai szerepet vállalni, például megtagadja Aba Sámuel megkoronázását is, és Vazul Lengyelországba menekült, immár keresztény fiainak a visszahívását szervezi. 1046 szeptemberében társaival Székesfehérvárról Endre herceg elé indul, amikor a pesti révnél Vata lázadóinak a kezére kerül. Ezek pedig felhurcolják a Kelen-hegy tetejére az idősödő főpapot, ahonnan egy kordéban a mélybe taszítják. Holttestét előbb a pesti Boldogasszony templom elődjében, majd Csanádon temetik el. Végül 37 év után, Szent László jóvoltából Istvánnal és Imrével együtt oltárra emelik. Az erre az alkalomra megszülető kisebb és nagyobb legendája fontos forrása a kornak.

Borító: Szobra vértanúságának színhelyén (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00

Lemondások egérutakkal
2019. augusztus 27. 11:14

Károly és a magyarok
2019. július 24. 11:18