ÉVFORDULÓ SOROZAT

Amikor a király pisztolyokkal lövöldözött felakasztott alattvalóira

Amikor a király pisztolyokkal lövöldözött felakasztott alattvalóira

- 2022. augusztus 23. 6:56

A nagy európai nemzetek a történelem során nagy mészárlásokra is képesek voltak, irányuljon az erőszak saját testvéreik, egy szomszédos nép, vagy éppen a gyarmatosítandó területeken élők ellen. Így jártak el Lipót belga király emberei Kongóban, Oliver Cromwell hada a szomszédos Írországban, vagy éppen 450 évvel ezelőtt a franciák a híres, hírhedt párizsi Szent Bertalan éjszkáján, amikor is megszabadultak problémásnak, „másnak” ítélt hugenottáiktól.

Szent Bertalan apostol úgy érezheti magát ebben a történetben, mint Pilátus a Credóban. Mert neki, eme szelíd térítőnek, a tizenkettő egyikének, természetesen nem volt köze a párizsi központtal zajló véres eseményekhez. Krisztus után 60 körül halt ugyanis vértanúhalált Örményországban, ahol előbb megnyúzták, aztán lefejezték. Talán annyi lehet a közös, hogy ilyen kegyetlenségek 450 évvel ezelőtt a franciák földjén is tömegével előfordultak, bár nyúzásra azért aligha volt a mészárosoknak idejük. Franciaországban, különösen annak déli részén és a hűbéres Navarrai Királyságban Kálvin tanai terjedtek el a 16. század első felében. A francia protestánsoknak, ahogyan ez lenni szokott, jeles képviselőik kerültek ki a nagyurak közül is, olyanok mint Condé hercege, vagy Gaspard de Coligny, a flotta admirálisa. De hugenotta volt Bourbon Henrik, Navarra ifjú királya is, no és udvartartása.

Az apostol modern megfogalmazásban (Kállay Gyűjtemény CC BY-NC-ND)

II. Henrik hirtelen halála után az országot nagy befolyással rendelkező, tehetséges özvegye, Medici Katalin és Guise hercege irányította, akik előbb II. Ferencet, Henrik idősebb fiát, majd 1560-ban IX. Károlyt, a fiatalabbikat segítették a trónra. Az udvar hugenottái és a katolikusok közötti ellentétek egyre fokozódtak, az ország a vallásháború küszöbén állt. Ekkor Katalin ötletére Margit leányát hozzáadták Bourbon Henrikhez, de a vőlegény nem jelent meg 1572. augusztus 18-án, a Notre Dame székesegyházban rendezett ceremónián. Erre fel három nap múlva egy merénylő puskával súlyosan megsebesítette Coligny admirálist, akit a megerődített lakására szállítottak. Az özvegy királyné és szövetségesei, mivel hozzájuk vezettek a merénylet szálai, döntöttek a hugenotta vezérkar lefejezéséről. Az ifjú, 22 éves uralkodó az igazságot követelő hugenottáknak kivizsgálást ígért napközben, de este már neveket javasolt a likvidálandók listájára. (Sőt, állítólag a mészárlás idején ablakából pisztollyal lövöldözött a felakasztottakra.)

A Saint-Germain-I’Auxerrois templom harangja adott jelt az éjszakai terrorra, először Coligny házát rohanták le, akinek emberei védekeztek ugyan, de végül a sebesültet kidobták az ablakon, és az utcán levágták a fejét. A mészárlásba, ahogyan ez lenni szokott, nyereségvágyból bekapcsolódott a párizsi aljanép is, becslések szerint tízezer embert öltek meg a városban. Augusztus 26-án aztán a király egy összeesküvés megelőzésével magyarázta a terrort a párizsi parlamentnek, de a vallásháború elkerülhetetlen volt.

Aminek az lett a vége, hogy Bourbon Henrik 1593-ban katolizált („Párizs megér egy misét”), és elfoglalva a trónt, kiadta 1598-ban a nantes-i edictumot, ami jórészt biztosította a hugenották szabad vallásgyakorlását.

Borító: Az események festményen (Wikipédia)

Évforduló sorozat

A feldarabolt felfedező
2023. január 17. 11:12

Hašek, a züllött alak
2023. január 3. 6:05

Budapest 150!
2022. december 22. 11:38

Írország 100
2022. december 6. 8:58

Vonnegut 100
2022. november 11. 6:34

BBC 100
2022. október 18. 6:56

Polcz Alaine 100
2022. október 7. 9:09