KÖZKINCSTÁR SOROZAT

A protestánsok ostora

A protestánsok ostora

- 2018. július 6. 11:34

Miközben II. Mátyás királyunk feleségével együtt átadta magát a kulináris élvezeteknek a család, mármint a Habsburgok, no és a pápa döntöttek az utódlásról. Az uralkodó testvérének fiát, Belső-Ausztria urát jelölték ki a feladatra, aki nem mellesleg buzgó katolikus volt.

Habsburg Ferdinánd 1578-ban, Grácban született és mindjárt kezelésbe is vették a helyi jezsuiták. Az egyház protestantizmusba tévedt báránykáit visszaterelgetni igyekvő szerzetesek mindvégig nagy hatással voltak Ferdinándra, akit már nagybátyja életében előbb cseh, majd magyar királlyá koronáztak (1617 és 1618). Amikor pedig Mátyás jobblétre szenderült, a frankfurti birodalmi gyűlés császárrá is választotta annak rendje és módja szerint. No de a csehek, ahogy már olvashattuk eme hasábokon, beleköptek a levesbe, és ellenszegültek Ferdinánd és a jezsuiták elképzeléseinek. Mert az uralkodó még főherceg korában, 1600-ban kihirdette territóriumában, hogy a protestánsok vagy visszatérnek az egyház kebelére, vagy pedig menniük kell Belső-Ausztriából. És ezt a hozzáállást folytatta császárként is, a többségében protestáns cseh rendek pedig ellenszegültek Rudolf és Mátyás adta kiváltságaikra hivatkozva.

A kor divatja szerint öltözve (Wikipédia)
A kor divatja szerint öltözve (Wikipédia)

Végül aztán le is tettek a trónról a protestáns V. Frigyes pfalzi választófejedelmet tevén meg 1619. november 4-én királyuknak. Aztán persze szövetségeseket kerestek (így találták meg Bethlen Gábort is), de Ferdinánd is így tett, és hiába jutott a sértődött Thurn gróf egészen Bécs külvárosáig seregeivel, végül Fehérhegy után 1620. november 20-án Frigyesnek is menekülni kellett. (Családjával együtt Hollandiáig futott, ahol szegényen halt meg, de fia, akinek Bethlen Gábor volt a keresztapja, 1648-ban, a westfáliai békében visszakapta Pfalzot és a címet is.) Aztán Bethlen, mint tudjuk, sikeresebb volt Bécs ellen, mint a csehek. Igaz, szerencséje is volt, hiszen Ferdinánd seregei Tilly és a később Ferdinánd által megöletett Wallenstein grófok vezetésével nyugaton hadakoztak. Az meg Ferdinánd szerencséje volt, hogy a török éppen Mezopotámiában, a birodalom keleti végén igyekezett rendet tenni. Így aztán a 30 éves háború pokla rázúdult a fejlett és kifinomult nyugatra olyan pusztítással járva, amit még nem látott a világ. (Nem mellesleg a magyar protestánsok ellen sem tudott fellépni így Ferdinánd, maradt hát a feladat Pázmány Péterre és prédikációira.)

Wallenstein csúf haláláról itt is olvashat (MaNDA)
Wallenstein csúf haláláról itt is olvashat (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

Közben a protestáns seregek a katolikus fejedelemségeket dúlták, és fordítva, de ha úgy hozta a sors, nem kímélték a velük egy hiten lévőket sem. A háború első évtizedének végén a Habsburgok felé fordult a szerencse, 1629-ben alaposan helyben hagyták a konfliktusba belépő IV. Keresztély dán királyt, aki fel is adta ezután az egészet. Megérkeztek 1630-ban helyette a svédek II. Gusztáv Adolf vezetésével, aki korábban a dánokkal, az oroszokkal és a lengyelekkel is harcolván, új színt hozott a háborúba. 1632 áprilisában Tillyt úgy tönkreverte a Lech folyónál, hogy a gróf maga is holtan maradt a csatatéren. Viszont novemberben Lützennél ő halt meg a köd és a lőporfüst következtében az ellenséges lovasság közé keveredve. A svédek így lelassultak, Ferdinánd időt nyert, 1636-ban, egy évvel a franciák hadba lépése után meg is koronáztatta fiát, III. Ferdinándot. És meg is halt rá egy esztendőre.

Borító: Ferdinánd ezüsttallérja (monetarium.hu)

Közkincstár sorozat

Búvár Kund
2019. október 16. 11:49

A hegyről legurított püspök
2019. október 8. 10:14

Négyfelé vágott vezér
2019. szeptember 24. 10:26

Géza
2019. szeptember 17. 9:34

Tábori mise, csata, spanyolnátha
2019. szeptember 11. 11:00

Lemondások egérutakkal
2019. augusztus 27. 11:14

Károly és a magyarok
2019. július 24. 11:18