A HELY SZÍNEI SOROZAT

A vár, ahonnan kidobták Balassi Bálintot és cimboráit

A vár, ahonnan kidobták Balassi Bálintot és cimboráit

- 2018. november 14. 12:39

Sárospatak mostani várát a Szent Koronát Habsburg Ferdinánd kezébe juttató Perényi Péter kezdte el építtetni, de az is biztos, hogy előtte állt itt már valamilyen erődítés, királyi kúria, várkastély korábban is.

Már csak azért is, mert a hagyomány szerint itt született II. András lánya, Szent Erzsébet, és azt is tudjuk, hogy Aba Amádé fiai – apjukat megbosszulandó – Patakra törtek, hogy aztán véres fejjel húzódjanak vissza. Volt tehát itt valami erődítmény, de fallal kerített szőlőtermelő királynéi város az biztos volt. Amit aztán Zsigmond Perényi Miklós szörényi bánnak adott, de volt itt úr Pálóczi György esztergomi érsek is. No meg 1440-től a husziták, Giskra két alvezére, Axamit és Talafuz itt tanyázott egészen 1458-ig, Rozgonyi Sebestyén és Magyar Balázs megérkeztéig. Aztán Mátyás király Pálóczi László országbírónak, a város tulajdonosának kegyesen megengedi, hogy erődítsen itt. Néhány évtizeddel később, a mohácsi csatában aztán odalett a főispán Pálóczi Antal is öccsével együtt. És jött Perényi Péter, aki az özvegy tiltakozása ellenére lecsapott a birtokra.

A vár 1550 után épült reneszánsz loggiájáról e könyvben olvashat (Együd Árpád Kulturális Központ ©Minden jog fenntartva)

És a Pálóczi-féle épület helyére, a Bodrog melletti dombra 1534-től felhúzatta a 20 x 20 méteres, később öt szintessé fejlesztett, a zsindelyének színéről elnevezett Vörös-tornyot, amihez lakó- és tárolóépületek és külső falak is készültek, s fia, Gábor már reneszánsz ajtókat és ablakkereteket is rakatott az épületre. Vele aztán kihaltak a Perényiek, a bécsi király ezután Dobó Ferencnek adja zálogba Patakot 100 ezer aranyért. Dobó uram lányát, Krisztinát pedig a csélcsap Balassi Bálint titokban feleségül vette, így jogot formálva Patakra, 1584 decemberében néhány órára el is foglalta. Azonban a háznép és városka lakossága végül kizavarta Balassiékat a hideg télbe. Dobó Ferenc után Bécs jóvoltából Lórántffy Mihály uram lesz Patak zálogbirtokosa. Az ő Zsuzsanna lánya viszi aztán a várat és a várost hozományul I. Rákóczi György kezébe. A későbbi fejedelem komoly építkezésekbe kezd itt. Egy 1639-es robbanás után elkészül a „bokályos szoba” is, ahol a küldöttségek fogadása zajlik. Ágyúöntő műhely is létesül, és az ágyúknak új bástya, no és egy ágyúterasz a Vörös-torony tetejére.

Sárospatak különösen sokat köszönhetett a nőknek (Ózd Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

A vár és a város virágkora jött el a fejedelemmel. Letelepedtek a Felvidékről elűzött habánok és 1650-ben megérkezett a kicsiny iskolába a nagy Comenius. Igaz, csak négy esztendőre, de ekkor már működött a Lórántffy Zsuzsanna által alapított nyomda is. A református reneszánsznak aztán II. Rákóczi György özvegyének, a katolikus Báthory Zsófiának megérkezése vetett véget, de ez már egy másik történet.

Borító: Sárospatak nevezetességei képeslapon (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A hely színei sorozat

A tárogatós vár
2020. február 19. 11:20

Oroszlánkövek
2020. február 13. 11:54

Vár és zenekar
2020. január 30. 11:03

Várat a bolondnak?
2020. január 9. 10:41

A vérfürdők vára?
2019. december 18. 12:00

Két Éleskő is pusztul
2019. november 28. 11:47