A HELY SZÍNEI SOROZAT

A vár, amit Pálffy Miklós robbantatott fel

A vár, amit Pálffy Miklós robbantatott fel

- 2021. november 30. 9:58

Vitány várát pedig a vitéz gróf és főkapitány, Pálffy Miklós robbantotta fel, mert embere nem volt az őrzésére, a török pedig innen is támadta volna a környező magyar falvakat. Így hát 1597-ben sok-sok lőport halmoztak fel a pincében és a földszinten, aztán meggyújtottak néhány hosszú kanócot.

Vitány váráról a gesztesi erősséget bemutató cikkben olvashattak először. A 377 méteres hegygerinc végén, Vértessomlótól 3,5 kilométerre, keletre fekvő vár tehát szintén a Csákokhoz köthető, tőlük pedig cserével Károly Róbert szerezte meg. 1324 évi, első említése idején már királyi várnagy parancsol benne. Igaz, nem sok mindenre kell ügyelnie, hiszen csak egy két emeletes, trapéz alakú lakótorony és a kőfallal körbevett gazdasági épületek, istállók alkották a várat. Amelyet aztán Zsigmond, mint tudjuk, Gesztessel együtt 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosított el, hogy az támogassa őt német királlyá választásában. Ami német-római császári cím előszobája volt, és hát mit tesz Isten, 1411 januárjában német király is lett Zsigmond, majd 12 évvel később az áhított császári koronát is a fejére tették Rómában. De Vitány 1417-től újra királyi vár volt, majd Habsburg Albert lesz az, aki 1439-ban a temesi ispánnak, Rozgonyi Istvánnak zálogosítja el. Rozgonyitól a fia örökli a zálogot, akinek meg kell küzdenie országbíró nagybátyja rokonságával is a várért.

Az 1925-ös fotón még az emelet egy része is megvan (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán II. Ulászló lesz az, aki hívének, Egervári László horvát bánnak adja Vitányt. Egervári halála után pedig 1512-től Kanizsai György tulajdonába kerül, majd 1534-ben Zápolya királyunk Héderváy Istvánnak adományozza. De már előbb egyszer, 1529-ben a török portyázók is elfoglalták Vitányt, amit talán ezután a szégyen után erősítettek meg a hegygerincen két sánccal, külső falakkal is. Így majd 200 méteresre nyúlt meg az erősség, de arra mégsem volt alkalmas, hogy visszaverjen egy komolyabb, ágyúkat is felvonultató ostromot. Így aztán 1543-ban, 1559-ben és 1567-ben is elfoglalták a törökök. Akik 20-40 fős őrséget, gyalogosokat és lovasokat is állomásoztattak benne. Ezek utóbbiak pedig épp elegen voltak ahhoz, hogy a Vértes oldalában megbújó magyar falvakat fosztogassák. Aztán 1597-ben, a 15 éves háború derekán Vitány alá is megérkeznek Pálffy Miklós hadai, s még a sikeres hadjárat, Győr, Tata, Veszprém és Várpalota visszavétele előtt elkergették Vitányból a törököket. Aztán az történt, amit a bevezetőben már olvashattak.

A lakótorony maradéka 1925-ben (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

A levegőbe repített várat aztán az itt a 18. század elején birtokba kerülő Esterházy família kőbányaként használta, így nem sok minden maradt belőle. Áll még vagy 15 méter magasan a lakótorony északnyugati és északkeleti fala, amik megadják a rom jellegét. Jó húsz esztendeje aztán baráti kör (Vitányvár Baráti Kör Egyesület) alakult a vár maradékainak a karban tartására, éppen idén októberben szervezték meg a 20. Vármentő Napot, amely alatt eltávolították a maradék falakról az időközben a kövek között újra erőre kapó növényzetet, bokrokat, kisebb fákat.

Borító: Egy hajdani kiránduló Vitány várában (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)