A velünk élő Senyei

Pálffy Lajos - 2019. február 7. 11:50

Éppen 100 esztendeje, Károlyiék népköztársaságának káoszában távozott 65 évesen Senyei Károly, akinek szobrai között nap, mint nap járunk, úgy, hogy alig tudunk valamit készítőjükről.

Sváb családban, Schmidt néven született Pesten 1854-ben, amikor tombolt az országban az abszolutizmus. Művészeti tanulmányait a kor szokásainak megfelelően a fővárosban kezdte meg, majd a bécsi és a müncheni képzőművészeti akadémiákon folytatta. Münchenből pedig 1886-ban tért haza minden szobrászati tudással felvértezve a legszebb éveit élő magyar fővárosba. Amely ekkoriban emelkedett világvárosi rangra, ekkor indultak, vagy zajlottak azok a nagy építkezések, amik még sokáig meg fogják határozni Budapest arculatát. S a kor szellemének és ízlésének megfelelően a frissen emelt épületeket, azok homlokzatát, kapuzatát szobrokkal, domborművekkel is díszítették, tehát rengeteg volt a szobrászati munka akkoriban. De Senyei tehetsége jóval túlmutatott az épületszobrászaton, nem véletlen, hogy az ilyen jellegű munkáit ma is etalonként emlegetik.

Mint például a Kúria, a költözőben lévő Néprajzi Múzeum homlokzatának tetejére készített szoborcsoportot, a Trigát, amely megállja a helyét hasonló európai alkotásokkal (pl.: a Brandenburgi kapu quadrigája) szemben is. A három, 3,5-4 méter magas, jórészt a földig érő farkuknál rögzített ló által húzott diadalszekéren álló géniusz (vagy nemtő) a felvilágosodás fáklyáját és a béke pálmaágát emeli a magasba. A millenniumra elkészülő mű különlegessége, hogy nem öntéssel készült, hanem vörösréz lemezekből lett kikalapálva. De Senyeit mégis csak a Vár királyi palotájának szobrászaként tartják elsősorban számon. Csak hát itt kevés munkája maradt épen, hiszen például a főhomlokzat timpanonja, annak szoborcsoportja megsemmisült az ostrom alatt. Viszont megmaradtak a Budapesti Történeti Múzeum bejáratát díszítő alkotások, a Háború és a Béke. Itt kézzel fogható közelségben van Senyei művészete, mint ahogyan a Halászó gyerekek kútjánál is, a palota északi szárnya előtt. Ahol két fiúcska küzd egy óriási harcsával, és egy copfos kislány drukkol nekik.

A kozterkep.hu weboldal 32 alkotását tartja számon, ezek között vannak persze síremlékek, Atlasz-szobrok (Zeneakadémia) és a New York palota 1956-ban elpusztított díszei közül is jónéhány Senyei alkotása volt. Ő készítette a Vigadó előtti Ürgeöntő (vagy rákászó) gyerekek kútját, amely mellett megint csak nem lehet megállás nélkül, csak úgy elsétálni. De talán a legnagyobb presztízsű megbízatása a Millenniumi emlékműhöz kapcsolódik, mert Senyei készítette el a galériára 1911-ben a kettős keresztet tartó Szent István szobrát, no és egy év múlva II. András király alakját is, aki az Aranybullát tartja a kezében, jól beazonosítható ez az aranyozott függőpecsétről is. Aztán Senyei Károly a portrészobrászatban sem volt utolsó, ezt a várpalota Habsburg-termében elhelyezett Mária Teréziáról, Ferenc Józsefről és az Erzsébet királynéról készített szobrai is bizonyítják. A hajdanán a Köröndön álló, gróf Pálffy Jánosról készített szobra pedig állítólag valahol egy raktár mélyén pihen, az erre illetékesek megfontolhatnák ismételt felállítását.

Borító: Szent István alakja a hősök galériájáról (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-NC-ND)