KÖZKINCSTÁR SOROZAT

A vitéz áruló

A vitéz áruló

- 2020. október 20. 8:40

Aztán akárhogy is nézzük, a szabadságharc után keletkezett Rákóczi-nótában szerepel Ocskay László mellett mellett Bezerédj Imre neve is, aki 72 jeles császári kardforgatót győzött le párviadalban. Aztán ő is árulóvá lett, és fejét vette Patakon a hóhér.

Jaj, Rákóczi, Bercsényi
Magyarok híres vezéri,
Bezerédi!
Hová lettek magyar népnek
Vitéz vezéri,
Nemzetünknek hírszerzői,
Fényes csillagi,
Ocskai?
Az ellenség mindenfelől
Őket emíszti,
Űzi, kergeti…

Így szól a híres és korában tiltott, még 1750 előtt született ének második versszaka, és hát akkor már illenék Bezerédj Imre életét is megismernünk e sorozatban. Aki ugyan a trencséni vereség után már kilátástalannak ítélte a küzdelmet, de előbb még olyan jeles vitézi tetteket hajtott végre, amelyek megmaradtak a magyarság emlékezetében. Bezerédj Imre a Vas vármegyei Vámoscsaládon született 1679. december 9-én, anyai ágon Béri Balogh Ádám első unokatestvéreként. A tekintélyes katolikus nemesi család sarja az Esterházy-huszárezredben kezdte a katonáskodást, és a spanyol örökösödési háborúban a kapitányi rangig vitte, majd 1704-ben hazatért és kurucnak állt. Kőszeg környéke lett a bázisa, itt, Salamonfán (ma Salmanndorf) vette aztán 1705-ben feleségül Bottka Borbálát, akinek Ádám nevű testvére így Bezerédj Imre helyettese lett a környéken toborzott lovasezredben.

A család címere Zalából (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Amelyre igen csak nagy szüksége volt a fejedelemnek, mert a kezdeti sikerek után a Dunántúl ismét a labancoké lett. Károlyi Sándor generális ugyan még győz Rabatta gráci várnagy ellen a második szentgotthárdi csatában (1704. július 4.), de aztán kiszorítják a térségből. Ilyen helyzetben szervezi meg ezredét Bezerédj, aki aztán a következő esztendő novemberében Kecskemétről támadó Bottyán Jánossal működik együtt. Bottyán Sárvárnál megszalasztja a labanc Pálffy János seregét, majd Kőszeg elfoglalása után érkezik Szentgotthárd alá 1705. december 13-án. És a III. szentgotthárdi ütközetben megveri Hannibal Heister képzett katonáit úgy, hogy a rác (szerb) lovasság alkotta egyik szárnyat a Kőszeg környékéről a csatába érkező Bezerédj Imre zúzza tönkre és szorítja „Stiriába”, Stájerországba.
Vitézségéért egy esztendő múlva brigadérossá nevezik ki, közben pedig gyűlnek azok a bizonyos, már említett győztes párbajok is. Aztán a felesége a labancok kezére kerül, a vesztes trencséni csata (1708. augusztus 3.) után pedig mint képzett katona, Ocskayval együtt reménytelennek látja a helyzetet. Tárgyalásokat kezd lovasezrede átállásáról, mikor tisztjei helyettesével együtt 1708. szeptember 5-én lefogják Kőszegen. Rákóczi éppen ezen a napon írja alá amúgy tábornoki kinevezését, mit sem tudva ezekről a dolgokról.

A család kisgörbői kúriája (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Bezerédj Imrét sógorával együtt a sárospataki országgyűlés végén fejezik le árulásért december 18-án. A kuruc kor iránt a 19. században lelkesedő Thaly Kálmántól olvashatjuk a Fertőszentmiklós mellett, egy rác lovastiszttel vívott lovas párbajának történetét is. A kerítéssel körülvett küzdőtéren már az első csapások után eltörött Bezerédj kardja, de ügyesen mozogva elkerülte a rá mért csapásokat addig, míg le nem oldotta nyergéről fokosát. Amellyel aztán a rácot nyakszirten vágta, és ezzel jobblétre is szenderítette.

Borító: Kuruc-labanc összecsapás (sarvar.hu)

Közkincstár sorozat

A kuruc Bottyán
2020. november 18. 11:04

Bottyán János, a labanc
2020. november 10. 8:15

Lefejezés kegyelemből
2020. november 5. 11:00

Rákóczi után az első
2020. október 7. 10:54

Egyenes derékkal ment a vérpadra
2020. szeptember 22. 9:36

Kurucnak nem megy a kereskedés
2020. szeptember 8. 10:22