A HELY SZÍNEI SOROZAT

Ahol ágyékon lőtték a szoknyapecér költőt

Ahol ágyékon lőtték a szoknyapecér költőt

- 2018. június 29. 11:35

Az esztergomi vár történetének ismertetését ott hagytuk abba, hogy 1242 augusztusában eltakarodtak alóla a tatárok, és rövid idő múlva, IV. Béla hathatós támogatásával megindult az élet a királyi városban is.

És éppen a második honalapító királyunk lesz az, aki gondolva egy merészet, az ugyancsak a Duna fölé magasodó budai Várhegyen építi ki új székhelyét. Így 1265-ben Esztergomot mindenestül Benedek érseknek, királyi kancellárnak, és utódainak adományozza. Ezzel kezdődik és a törökig tart a város újabb virágkora, amely első sorban Vitéz János nevéhez köthető. A Hunyadi fiúk, László és Mátyás nevelője, a zágrábi, majd váradi püspök, végül esztergomi érsek Vitéz János Bécsben járt egyetemre és egyike volt kora nagy humanistáinak. Ami esztergomi építkezésein is meglátszik, bár ezekből szinte semmi sem maradt meg. Mert a Dunára néző új érseki palota már a török alatt romlani kezdett, ahogyan a hegyoldalban lévő Európa-hírű függőkertek is hamar az enyészeté lettek. Pedig az érseki palotában a Mátyáséval vetekedő könyvtár és képtár is volt, sőt, csillagdát is berendeztek itt. Vitéz János pedig korának tudósait fogadta és látta vendégül, majd amikor ráunt a társaságra az egykori királyi lakótoronyban, az ötszögletű Fehér toronyba vonult vissza pihenni.

Balassi legalább annyit forgatta a kardot is, mint a pennát (MaNDA)
Balassi legalább annyit forgatta a kardot is, mint a pennát (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND)

Itt volt berendezve studiolója, szeparált dolgozószobája, amelyet a törökök aztán egy ágyúállás kiépítése során földdel töltöttek fel. Így maradhatott meg a falán a négy erény Botticellinek tulajdonított gyönyörű freskója. Mert 1543-ban ide is megérkeztek Szulejmán csapatai, és el is foglalták az erősséget. Az érsek, a Mohácsnál hősi halált halt Szalkai László utóda, Várdai Pál az utolsó pillanatban Nagyszombatba telepíti az érsekséget, ami ott is marad vagy háromszáz évig. A királyi seregek pedig sokszor ostromolják a Buda kapujának számító várat, amire a török is odafigyel. 1594-ben itt lövik meg kényes helyen szakállas puskával Balassi Bálintot, aki érezvén a közelítő véget, szekérre téteti magát, hogy otthon, Hibbén haljon meg. A hölgyek által is kedvelt költő áldozata nem volt hiábavaló, hiszen egy év múlva királyi kézen van a vár, és ott is marad 10 esztendeig. Hogy aztán megint csak a török üljön benne egészen 1683-ig. Amikor is Sobieski János Bécset felszabadító lovassága a Duna bal partján eljut Párkányig, majd a hajóhídon az ellene vonuló törököt tönkreverve egy lendülettel a várat is beveszi. Még három év, és leáldozik a félhold uralmának Magyarországon, de Esztergom most nem épül olyan gyorsan újjá, mint a tatárok ostroma után.

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a két világháború között (MaNDA)
A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház a két világháború között (Thúry György Múzeum CC -BY-NC-ND)

Az érsekség is csak 1820-ban tér vissza a városba, de aztán 49 év múlva áll már a monumentális bazilika is, hirdetve a hit erejét és nagyságát. A várra már nem lesz szükség, köveit beépítgetik, ahová tudják. Az 1930-as években indulnak csak meg a maradék megmentésére az ásatások, hogy aztán napjainkra visszaépítsenek fontos részeket.

Borító: 1957-ben még alig látszik valami a várból (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

A hely színei sorozat

Vár királynéi kelengyéből
2018. július 9. 11:53

Érsekújvár tényleg új vár volt
2018. május 29. 10:59

Vöröskő a rézraktár
2018. május 22. 10:31

Soknevű Pozsony
2018. május 14. 10:43

Dévénynél betörni
2018. május 7. 11:29

Vár millió téglából
2018. április 24. 12:17

Kitartó Kőszeg
2018. április 18. 10:58

Kincstár, levéltár, fegyvertár
2018. április 11. 11:20