Akire Magyarország kulcsát is rábízták

Pálffy Lajos - 2020. március 11. 10:05

S ha már részletesen taglaltuk Hunyadi János vitézi tetteit, ne felejtkezzünk el sógoráról, Szilágyi Mihályról sem. Aki ugyancsak jól forgatta a kardot, és vitézségben nem is maradt el a hadak villámától.

Szilágyi Mihály apja horogszegi Szilágyi László volt, aki Zsigmond királyunkat, majd későbbi császárt szolgálta szívvel, lélekkel. Jogi végzettséget tulajdonítanak neki, de a birtok- és címadományozásához vezető érdemeket a Nápolyi László elleni hadjáratban szerezte uralkodója oldalán. 1405-ben meg is kapja a déli Bács megye főispáni címét, majd három év múlva erre már családot is alapít. Két fia és két lánya születik, közülük Mihály és Erzsébet írta be magát a magyar történelembe. Hősünk, Szilágyi Mihály, nyilván apja mellett tanulta a fegyverforgatás és a hadvezetés tudományát, majd a család számára szerencsés házasság révén ő is a Hunyadiak ügyét segítette. Ott volt sógorának minden nagyobb, török elleni vállalkozásánál, így harcolt a tragikusan végződő várnai csatában, az 1448-as, második rigómezei ütközetben is. Nem véletlen hát, hogy II. Mehmed seregének közeledtére sereggyűjtésbe kezdő Hunyadi rábízza Magyarország kulcsának őrzését, a nándorfehérvári vár kapitányságát.

És a sógor tartja is keményen a várat a segítség megérkeztéig, aztán pedig ott van az ostromot és a csatát eldöntő, a török ágyúit elfoglaló kitörésben is. Hunyadi halála után marad tovább kapitány, a vár újjáépítésén munkálkodik, majd pedig a Hunyadi-párt új vezérének, az elsőszülött Lászlónak lesz a támasza. Ott van mint várkapitány 1456. november 9-én Cillei Ulrik és embereinek lemészárlásánál, akik az ifjú V. Lászlóval a Hunyadiak kezén lévő királyi várakat jöttek átvenni. Cillei királyi gyám és egyben helytartó is volt, a megrettent V. László pedig addig nem mehetett el Nándorfehérvárról, míg szent esküvést nem tett arról, hogy eláll a bosszútól. Amit, mint tudjuk, megszegett, és 1457. március 16-án a horvát, dalmát báni és temesi ispáni címet is viselő László feje a hóhér negyedik csapására a budai várban a porba hullt. Szilágyi ekkor a Hunyadi-párt által uralt Erdélybe vonult vissza, és az ifjú király hiába küldi utána a huszitából zsoldossá, rablóvá vedlett Giskrát.

Sőt, Magyarországon bizonytalanná is válik az ifjú király helyzete, ezért aztán Mátyást túszul maga mellé véve Prágába, másik királyságába költözik. Közben Szilágyi Mihálynak is újabb ellensége támad Barankovics György szerb despota személyében. Akinek nem mellesleg Cillei Ulrik a veje is volt, de országának elvesztéséért is Hunyadit, majd Szilágyit okolta. Ezért orgyilkosokat küldött rá, miközben a vár alatt László testvérével, Nándorfehérvár akkori várnagyával kocsikázott. Szilágyi ugyan leugrott és megmenekült, de öccse ott veszett a merényletben. Amit néhány nap múlva véresen megtorolt, két ujját vágta le Barankovicsnak, és fogságba ejtette. Majd pedig, talán már Mátyás királyságát szervezve, békét kötött vele és el is engedte.

Borító: Ahogy az utókor elképzelte (Wikipédia)