TENGERRE MAGYAR! SOROZAT

Amikor a tábornok erősebb volt a császárnál

Amikor a tábornok erősebb volt a császárnál

- 2019. október 22. 10:28

Nos, akkor álljuk meg egy szóra a Lovcen ütegeit elhallgattató Radetzky csatahajónál, no és az ütegek által eltalált, I. Ferenc József nevét viselő cirkálónál is. Ami, majd meglátjuk, azért jóval kisebb potenciált mutatott, mint az Itáliában vitézkedő Joseph Wenzel Radetzky tábornokról elnevezett csatahajó.

Ugyan a történetben szerepet kap a VI. Károly császárról elnevezett cirkáló is, de erről a hajóról már olvashattak a sorozatunkban. Nem tartozott a Monarchia legkorszerűbb hajói közé, viszont annál inkább ilyen volt a Radetzky, amely paramétereinél fogva kiállhatott volna az antant bármelyik csatahajójával szemben. Ezt meglehetősen nagy tűzerejének, páncélvédelmének és sebességének is köszönhette, ugyanakkor manőverező képessége is igen csak kiváló volt. Nézzük akkor sorban: az ütőerő azokban az első és hátsó ikertornyokba helyezett 30,5 centiméteres Skoda ágyúkban volt, amik aztán olyan jól dolgoztak a Lovcen ütegeivel szemben is. mellettük még ott volt négy toronyban nyolc darab 24 centiméteres Skoda löveg is. A kisebb akadályok ellen bevethető tűzerőt pedig 26 gyorstüzelő, ugyancsak a Skoda által gyártott ágyú adta, jobbára 10 centiméteres űrmérettel.

A Radetzky a 30,5 centiméteres ágyúival (Wikipédia)

Ezen kívül a Radetzkynek volt a fedélzetén egy gőzbárkája is, ami szintén fel volt fegyverezve gyorstüzelő ágyúkkal. Mindezek mellett a vízvonal alatt volt még három torpedóvetője is. A 139 méter hosszú és 25 méter széles hajón 29 tiszt és 847 főnyi legénység szolgált, a 12 kazán a két csavart meghajtó két gőzgépet működtetett, így 20 csomóval tudott repeszteni a tengeren ez a fémmonstrum. Aminek a legkitettebb helyeken 230 milliméteres acéllemezekből volt a borítása.

Nem csak hajót, indulót is elneveztek Radetzkyről (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A Radetzkyt 1909 júliusában eresztették a sólyáról a vízbe, 1911 januárjában pedig már el is indult az V. György angol király koronázási ünnepségeire. Ahol részt vett a nagy flottaparádén olyan hajók között, melyek később az ellenfelei lettek. Az első nagyobb háborús bevetése a hegyi ütegek elhallgattatása volt, aztán egy év múlva a „csizma” „sarkantyúja” alatt, a Potenza folyó torkolatánál volt bevetése. És ezzel véget is ért számára a háború, 1918 novemberében, mivel bonyolult gépeit nem tudták a délszláv matrózok beindítani, úgy vontatják el Pólából Splitbe. Végül bontási kötelezettséggel az olaszok kapják meg 1920-ban, és darabokra is vágják Póla mellett, az Oliva-szigeten.

A Ferenc József cirkáló (Wikipédia)

A Lovcen ütegeinek történeténél szereplő, találatokat kapó másik hajó a Ferenc József császár cirkáló volt, ami 1889 májusában már vízre lett bocsátva. A paraméterei (102 méter hosszú és 15 méter széles, 19 csomóval képes menni és két 24 centiméteres Krupp-ágyú mellett a német gyár hat 15 centis lövegét is hordozta az oldalán néhány Hotckiss gyorstüzelő ágyú mellett) megegyeztek testvérhajójával, ami az uralkodó feleségéről lett elnevezve. Azt is tudjuk, hogy a Zentával együtt ott volt 1900-ban a boxerlázadás leverésénél. A Nagy Háborúban már nem kap nagyobb szerepet, az utolsó napja már a győztesek kezében jön el, akik rosszul horgonyozzák le, és a fedélzeti nyílásait is nyitva hagyják. Így aztán 1919. október 17-én egy nagy viharban el is süllyed.

Borító: A kazánok felfűtve, indulóban a flotta (Magyar Ferences Könyvtár CC BY)