Amikor gróf, tábornok és kormányzó lett a közhuszárból

Pálffy Lajos - 2021. március 2. 10:23

S ha már röviden megemlítettük a sorozatban Hadik András berlini kommandós akcióját, hát nézzük csak meg jobban ezt a korában külföldön is maximálisan elismert hőst. Aki valahonnan a Csallóközből indult útjára, bár atyjának mumifikálódott testét a szlovéniai Lendvahegy templomában lehet megnézni.

A kurucok szabadságharcának utolsó előtti évében, harmadik gyermekként valahol a Csallóközben világra jövő Hadik András mi is lehetett volna más, mint katona, mégpedig magyar módi szerint lovas katona, tehát huszár. 1732-ben állt be tehát egy ezredbe, és nyolc esztendő múlva már dúlt is a Habsburg örökösödési háború. Ahol a tehetség teret nyert, láthattuk ezt már Nádasdy Ferenc esetében is. Így aztán 1744-ben már egy lovasezrednek parancsnokolt, három esztendő múlva pedig megérkezett a tábornoki cím is. Amikor pedig a röviden érintett, nevezetes berlini akcióját elindította, már saját lovasezrede volt, tehát ezt, és más, kisegítő csapatokat mozgósított a merész vállalkozáshoz. Amit az tett lehetővé, hogy Nagy Frigyes Berlintől 190 kilométerre, Naumburgnál állomásozott, fővárosát és családját pedig mindössze 5500 katona védte. De az aktuális vonalaktól így is 450 kilométert kellett megtenni a kommandónak ellenséges területen, ami mai szemmel is igencsak értékelendő teljesítmény volt.

Volt a feladatnak aztán egy erős logisztikai része is, hiszen Hadik könnyű tüzérséget és némi gyalogságot is vitt magával. Mégpedig utóbbiakat állítólag a huszárjai mögé ültette a lóra, és így tettek meg az 1757. október 11-indulás után napi 70-80 kilométereket. Az is elképzelhető, hogy váltott lovakkal zajlott ezért az akció, a darabokra szedett ágyúk és a muníció viszont biztosan málhás lovakra kerültek. Így érhettek négy nap alatt Berlin alá, de útközben még megsemmisítették Frigyes egyik fontos fegyvergyárát is Bucholz városában. Közben pedig szorította őket az idő, mert tudták, hogy Frigyes egyik vezére, Dessaui Móric megindult ellenük lovasságával. Így aztán nem tudták megvárni, hogy a kapu szétlövése, és a helyőrség leverése után a berlini polgárok összeszedjék a sarcként követelt 600 000 aranytallért, végül csak 215 000 került elő az indulásig. De az a bizonyos 24, címerrel hímzett kesztyű elkészült, igaz, a pletykák szerint bosszúból csupa balos volt, de ezt már biztosan nem tudhatja senki. Végül 88 fős veszteséggel, és ráadásnak 425 porosz hadifogollyal elérték a saját vonalaikat, míg a porosz huszárok csak október 18-ra jutottak el a még mindig rettegő Berlinbe.

Hadik András pedig mindezért megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, és a grófi cím mellé birtokokat is a délvidéki Futakon. De szolgált tovább, mint Buda, majd Erdély katonai kormányzója volt, utóbbi szolgálati helyén királyi biztosként is ténykedett. És elsőnek javasolta a jobbágyok felszabadítását. Majd Lengyelország második felosztása után, 1774-től Galícia első kormányzója lesz. Ebbéli tisztségében nyer kegyelmet a katonáskodás elől Bukovinába szökő székelyeknek, akiknek maradékai így más falvak mellett Hadikfalvát és Andrásfalvát is lakták aztán 1942-ig. Tábornagyként aztán végül vezethette az Udvari Haditanácsot is, és még valamikor az 1750-es években megnősülni is maradt ideje. Egy lengyel grófnőtől három fia és egy lánya született, leszármazottai ma is köztünk vannak. Az 1937-ben a Várban felállított szobrát, pontosabban az alatta lévő ló egyik kiálló testrészét a bolondos ifjúság továbbra is kedveli.

Borító: Mária Terézia szobrának jobboldali mellékalakjaként (Wikipédia)