Árulás és bor okozta a vár vesztét

Árulás és bor okozta a vár vesztét

- 2018. augusztus 6. 12:04

Fülek várát pedig csellel vette meg a török. Pontosabban kellett hozzá egy kém és az, hogy kapitánya elutazzon. Így aztán az őrség java nekiesett a borospincének, és hát nem is tudott aztán ellenállni Kara Hamza szécsényi bég 400 válogatott emberének.

A somoskői várat bemutató történetben már ott van Fülek neve, amely sokkal, de sokkal fontosabb erősség volt, mint a vulkán tetejére épült másik nógrádi erősség. Igaz, Fülek is egy 245 méter magas kihűlt vulkán kráterébe épült bele, de még a tatárjárás előtt. Ezért is emlegethetik a magyar kézen maradt helyek között a nagy dúlás után egy a pápának írott jelentésben. Csak aztán nem sok köszönet volt akkori szerepében, hiszen ura, a Kacsics nemzetségbeli Fulkó a források szerint harangszóval csalogatta várába a tatárok elől menekülőket, aztán kifosztotta és megölette a szerencsétleneket. Eljutott ennek híre az országba visszatérő IV. Bélához is, aki a Pok nemzetségbeli Móricnak, pohárnokmesterének adta inkább a várat. (Fulkó megszökött a király börtönéből, rejtőzködött egy ideig, majd öngyilkos lett.)

Várrom automobillal 1916-ból (MaNDA)
Várrom automobillal 1916-ból (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

1255-ben viszont már falu is épült a korábban Csák Máté által is birtokolt erősség alá, aztán 1423-ban Fülek városi rangot kapott. Hatvan év múlva a Zsigmond által a Perényieknek adott várat Mátyás katonái ostromolják, mert Perényi Miklós is inkább rablólovag volt, mint a birtokai rendjét és békéjét óvó földesúr. A Perényiek nevét amúgy a jellegzetes kaputorony őrzi most is a várban, de a legjelentősebb építkezések Bebek Ferenc nógrádi ispán nevéhez fűződnek Füleken, aki Ráskai Balázs tárnokmester lányának kezével együtt kerül birtokba itt. Aztán a Bebekek sem voltak az igazság bajnokai, de Bebek Ferenc azért Mohács után itáliai hadmérnöki segítséggel rendesen kiépítteti Füleket. Mindenek előtt a megnövekedett őrség elhelyezésére két külső vár is épül újolasz bástyákkal, megerősítik a falakat és egy ágyútornyot is emelnek, amit természetesen ma is Bebek toronynak neveznek.

A romok egy 1913-as képeslapon (MaNDA)
A romok egy 1913-as képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

1544. szeptember 4-én aztán különösebben nagy felhajtás nélkül a töröké lesz Fülek. Egy a várban takarításra fogott „szerecseny” fogoly engedi be a szemétledobó vasajtón a szécsényi bég legjobb katonáit, akik lekaszabolják aztán a távol lévő Jánossy Pál kapitány uram lerészegedett embereit. De csak 39 évet ülhet a török Fülek várában (közben azért elfoglalják Somoskő mellett a szomszédos Várgedét és Hajnácskőt is), mert a veszedelmes északi irányú terjeszkedés megállítására megérkezik a vár alá 1593 novemberében Tieffenbach császári tábornok és Pálffy Miklós főkapitány serege. És be is veszik szépen, komótosan Füleket a felsővárig szorítva a védőket. Ezután indul a vár „virágkora”, de az már egy másik történet.

Borító: Mihályi Zsolt rekonstrukciója (youtube.com)