Az első örmény biblianyomtatványok közül mind a négyet ott van a tárlókban

Az első örmény biblianyomtatványok közül mind a négyet ott van a tárlókban

- 2019. március 26. 10:16

Az első négy teljes örmény Bibliakiadás, valamint számos családi ereklye és az erdélyi örmények vallásgyakorlatához kötődő tárgyak is láthatók az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom címmel megnyílt kiállításán.

Csaknem kétéves kutatómunka eredményeként ismerheti meg az OSZK közönsége annak a hányattatott sorsú közösségnek a történetét, amely a történelemben először vette fel a kereszténységet államvallásként, mondta el a tárlat megnyitóján Tüske László főigazgató. Mint felidézte, néhány éve a Távol Araráttól címmel az örmény diaszpóra kulturális életét mutatta be kiállítás az OSZK-ban, majd az 1915-ös örmény népirtásra emlékezett tárlattal a nemzeti könyvtár. Tüske László kiemelte: az ellenük irányuló népirtás több hullámát átvészelő örménység ámulatba ejtő kulturális emlékezete példaként áll a látogatók előtt. Az első keresztény nép Meszrop Mastoc fordításában ismerte meg a Szentírást, amely mintegy ezer évvel kéziratokban terjedt, míg a 16. század elején ki nem nyomtatták. A nyomtatott Biblia elterjedésével az örmény diaszpóra közösségei mind nagyobb teljességben élhették meg kultúrájukat, hagyományaikat és hitüket, mondta el a főigazgató. Mint közölte: az OSZK és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Armenológiai Intézetének együttműködésében megvalósult kiállítás létrehozásához számos elhivatott magángyűjtő is hozzájárult.

Kiadvány az örmények történelméről (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont CC BY-NC-ND)

Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora hozzátette, hogy a kiállítás egy olyan nemzetre emlékezik, amely a történelem során és mind a mai napig hihetetlen szenvedéseken ment és megy keresztül. A látogató nemcsak gyönyörű kézírásos és nyomtatott Bibliákkal és ősi zsoltároskönyvekkel – például egy 807-es példánnyal -, hanem az örmény családok mindennapjaiban megélt kereszténység tárgyi emlékeival is találkozhat. Christian Lübke, a lipcsei Kelet-európai Történeti és Kulturális Kutatóintézet (GWZO Leipzig) igazgatója arra emlékeztetett, hogy Közép-Európa és Magyarország történelme során menekülők számos hullámát fogadta be, – amint erről már Szent István is szólt Intelmeiben –, ennek az etnikai és kulturális sokszínűségnek pedig távolsági kereskedőnépként az örménység is része lett. Meline Pehlivanian, a Berlini Állami Könyvtár Keleti Osztályának vezetőhelyettese hangsúlyozta, hogy a kereszténység az örmény kultúra központi eleme.

Az OSZK 2013-as kiállításának plakátja (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont CC BY-NC-ND)

Örményország már 301-ben felvette a kereszténységet mint államvallást, majd alig száz évvel később Meszrop Mastoc megalkotta az örmény abc-t, és lefordította az egész Bibliát. Ez a fordítás egyben az örmény írásbeliség első emléke is. Az örmény nyelvű könyvnyomtatás 1512-ben kezdődött, de a katolikus egyház ellenállása miatt az első teljes örmény Bibliát csak 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták ki. Egyedülálló módon az OSZK kiállítása az első örmény biblianyomtatványok közül mind a négyet felvonultatja, hívta fel a figyelmet Meline Pehlivanian a május 11-ig látogatható tárlat különlegességére.

(mti)

Borító: Az első örmény nyomtatott Biblia (nyest.hu)