KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Az okos király maximalizálja a bevételeit

Az okos király maximalizálja a bevételeit

- 2018. február 1. 10:52

Az ifjú Mátyás a későbbiek szerint pontosan tudta, milyen szerepre szánják, és az első perctől tett is ez ellen. Mindenek előtt lecserélte az uralkodói elitet, aztán az új embereivel megpróbálta maximalizálni a királyi bevételeket.

Mert az ifjú király terveihez rengeteg pénz kellett, amelyet a hazai források kiaknázásával, és elérhető közelségben lévő gazdag területek meghódításával igyekezett biztosítani. Ez utóbbiról majd a nemzeti királyunk külpolitikájáról szóló írásunkban olvashatnak, most nézzük meg a szokásos királyi jövedelmekkel kapcsolatos változásokat. Mindenek előtt azt, hogy a bevételek növelését 1467-től egy új kincstartóra, a Bécsben még Johannes Ernstnek nevezett Ernuszt Jánosra bízta, aki kikeresztelkedett zsidó volt, és ismert végrendeletében az áll, hogy a Mátyás-templom mellett, saját pénzen emelt kápolnában kíván nyugodni. Ernuszt jól szolgálta királyát, magas tisztségekre emelkedett maga is, fiai (pécsi püspökként és horvát-szlavón bánként) már az arisztokráciához tartoztak. Csak két, Mátyás idején született adóztatási változást említenék. Először is az eddigi, Károly Róbert által bevezetett kapuadó helyett füstpénzt kellett fizetni, tehát nem portánként, hanem háztartásonként adózott a jobbágy eztán. Ravasz dolog volt az is, hogy egyszerűen átnevezték a harmincadvámot koronavámra, mert ezáltal azoknak is újra fizetnie kellett a kivitelért és behozatalért, akik az idők folyamán mentességet nyertek.

Kolozsvári szobra egy 1940-es felvételen (MaNDA)
Kolozsvári szobra egy 1940-es felvételen (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Mindezek mellett Mátyás rendszeresen szedett rendkívüli hadiadót, és ott voltak még az aranyból és ezüstből, no meg a sóból származó uralkodói bevételek is. Sőt, alkalomadtán pápai engedéllyel megadóztatta az egyházat, ezért is került összetűzésbe tehetséges emberével, az ekkor már kancellárként ügyködő Vitéz Jánossal, és annak munkatársával, a Janus Pannonius néven verselő Csezmicei János püspök úrral. Ezt az összeesküvést megelőzte az erdélyi, 1467 tavaszán induló, az új belpolitika miatt kirobbanó lázadásszerűség, amit Mátyás hadaival tört le meglehetősen nagy határozottsággal. Vitéz Jánosék 1471 tavaszán a lengyel király fiát, Kázmér herceget hívták meg a magyar trónra, de az éppen Csehországban háborúzó Mátyás seregével együtt hipp-hopp hazatért és megoldotta a problémát. A nemességnek egy országgyűlésen megígérte a problémák orvoslását, Vitéz Jánost pedig házi őrizetbe helyezte, ahol az egy év múlva meg is halt. A költőként is jeleskedő, verseiben nem éppen szerénységéről tanúságot tévő pécsi püspök pedig a király haragjától félve elhagyta az országot. Így aztán majdnem két évtizeden át stabil hátországot tudhatott maga mögött Mátyás, akinek az adó- és pénzügy reformok következtében 900 ezer és egymillió aranyforint közé teszik az éves bevételeit. Ilyen háttérrel pedig megvalósíthatta külpolitikai elképzeléseit.

Borító: Mátyás életéről szóló darab plakátja (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

A nagy fejedelem kalandos ifjúsága
2018. június 14. 11:14

Bocskai, a 20 hónapos fejedelem
2018. június 7. 10:55

Bocskai, aki tudott helyezkedni
2018. május 31. 10:28

Defenesztráció 400
2018. május 23. 8:00

Ez a Mátyás nem az a Mátyás
2018. május 16. 10:52

Aki megszorongatta Rettegett Ivánt is
2018. április 27. 10:18

Báthory, a fejedelem
2018. április 20. 9:47