Az összeesküvők közül csak ő ragadott fegyvert

Pálffy Lajos - 2022. február 17. 10:59

A Bécsújhelyen, Zrínyivel együtt lefejezett Frangepán Kristófból sógorával együtt horvát nemzeti hős lett. Csontjaikat az alakulóban lévő délszláv állam 1919-ben elhozatta Bécsújhelyről és a zágrábi székesegyház kriptájába temettette.

Hogy az itáliai rokonsággal és egy városkával is bíró, horvát nyelven verselő Frangepán Ferenc mennyire volt magyar hős, azon persze lehetne vitatkozni. Az viszont bizonyos, hogy felmenői ugyanúgy az országért, a török ellen küzdöttek, mint bármely születetten magyar katonaember. Ráadásul a Frangepán grófok még vagyonuk javát is erre a harcra áldozták. Igaz, nem is nagyon volt más választásuk, hiszen ha nem állnak ellen, a török letarolta volna birtokaikat. Így a Károlyváros környékén lévő Bosiljevót is, ahol 1643-ban Ferenc Kristóf sokadik gyermekként megszületett. A települést már 1461-ben elérte egy török portya, amelynek következtében hamar várat is emeltek a Frangepánok itt. Ez aztán megvédte a családot és az ide menekülőket az 1543-44-45-ös török támadásoktól is. Véres föld volt tehát ez is, jobbára elnéptelenedett vidék, lakói nyugatabbra húzódtak, békésebb vidékekre. De a török ide is követte volna őket, ha nincsenek a Zrínyiek, vagy a Frangepánok.

Frangepán Ferenc Kristóf 9 esztendősen lett teljesen árva, így aztán a gráci jezsuiták nevelték, ahogyan Zrínyi Pétert is: Isten szeretetére és a császár és király iránti feltétlen hűségre. Anna Katalin nevű nővére Zrínyi Péter felesége lesz aztán, ő pedig az iskolák után az itáliai rokonságot (Frangipanik) látogatja, sőt megörökli a Rómához közeli Nemi városkáját is. De hazahúzza a szíve, és feleséget is hoz magával 1661-ben, az egyik Barberini bíboros unokahúgát. Aztán már két év múlva ott van Zrínyi Péter oldalán a Stijene mellett a török felett aratott nagy győzelemnél, majd megerősíti Novigrád mellett Ogulini várát is, a körbástyás, négyszögletes erődöt még az 1493-as örök portya után építették ősei. Megcélozza a zeggi kapitányságot is, de Bécsben nem bíznak benne, ezért aztán 1669-ben Ogulint is elveszik tőle. Ekkor már ott van a Wesselényi nádor vezette összeesküvők között, kezdetben fordítói és diplomáciai munkákat végezve.

Hogy aztán ő legyen az, aki egyedül ránt kardot az ügy érdekében. 1670 márciusában még a törökkel is szövetségre lép, majd 300 huszárjával a környéken elhelyezett német zsoldosokat támadja. A károlyvárosi főkapitány március 22-én szétveri az embereit, Frangepán sógorához, Csáktornyára menekül. Innen indulnak a kegyelem reményében Bécsbe, októberben, a bécsújhelyi börtönben már hivatalosan is haza- és felségárulással vádolják mindkettőjüket. A rendkívüli bíróság ítélete nála is fej- és jószágvesztés. Így felesége és Flóra nevű leánya visszatér Itáliába, később apácaként halnak meg. Hogy aztán Frangepán Ferenc Kristóf költő is volt, arra igazán csak a halálának 200. évfordulóján derül fény, amikor átnézik a bécsi levéltár iratait. Itt találják meg a Nyugalom kertje címmel, jórészt a börtönben írott verseit, és egy Molière-dráma fordítását is. Horvát nyelvű költészete igen csak hasonlatos a korabeli népi balladák hangjához, így sógorával együtt nemzeti mítosz lesznek, horvát hősök, akik Magyarországért (is) küzdöttek.

Borító: Balról, Madarász Viktor festményén (Wikipédia)