ÉVFORDULÓ SOROZAT

Az utolsó magyar polihisztor

Az utolsó magyar polihisztor

- 2021. június 9. 7:24

Negyedszázada halott Benedek István, az utolsó magyar polihisztor is, és higgyék el nekem, nagyon hiányzik a tanár úr az írott szót egyre inkább negligáló korunkból. És hát a tévékből is eltűntek már a hiteles ismeretterjesztő műsorok, tetovált lányok riszálják magukat fő műsoridőben, és összetört autókat, véres késeket lehet látni a híradókban.

Az 1915-ben született Benedek István, a polihisztor talán akkor is jobb korban élt, ha kisgyermekként láthatta az ország megcsonkítását, majd már érett férfiként a kommunisták magyarországi diktatúráját. De akkoriban még olvastak az emberek, és ott volt védőernyőként felette a család, és nem is akármilyen család! Nagyapja, Benedek Elek Apó volt, és a kis Istvánnak már gyerekkorában levelei jelentek meg a Cimborában. Atyja sem gurult messze attól a bizonyos fától, Benedek Marcellt neves irodalomtörténészként, egyetemi tanárként jegyezték abban a boldogabb korban. Aztán Istvánunk a sok filosz között valahogy úgy döntött, hogy ő pedig orvos lesz, mégpedig az elme orvosa. 1940-ben kapta meg a diplomáját és a csepeli kórház pszichiátriáján kezdett el dolgozni. De már a tesztjéről ismert Szondy Lipót tanítványa volt, és az ösztönök világába ásta bele magát. Ebben a témában jelentek meg első publikációi, hogy aztán 1945 és 1947 között Kolozsváron, az egyetemen elő is adhassa tudományát.

De átvették a hatalmat a kommunisták, a tünékenynek bizonyuló szabadság odalett, Benedek hazajött és a Lipótmezőn lett főorvos. Ahonnan aztán 1952-ben a hatalom a Vas megyei Intaházára, a Hertelendy, majd Batthyány családok kastélyába berendezett munkaterápiás intézetbe küldte főorvosnak. Itt született az Aranyketrec című, korában nagyon olvasott regénye, és itt ismerte meg feleségét, a paraszti származék Szerző Rózsát. Aztán 1957-ben jött az internálás, majd egy év múlva visszajöhettek a 12. kerületi nagy házba. Benedek doktor a 11. kerületi szakrendelésen töltött el tíz esztendőt, s ekkor már a toronyszobában velük lakott Karinthy Gábor, Frigyes bomlott elméjű fia is. Akinek ő volt az orvosa, de az egész család vigyázott rá. Az erősen raccsoló és folyton pipázó Benedek István pedig nem volt szobatudós, közéleti emberként még a tanácsi időkben megalapította a Hegyvidék című lapot. Irodalmi munkássága mellett pedig szorgalmasan írta az Orvosi Lexikon orvostörténeti szócikkeit. Antall József, a későbbi miniszterelnök volt az egyik legjobb barátja, aki akkoriban az Orvostörténeti Múzeumot vezette.

Aztán mindezek mellett a művelődéstörténetben is nagyon otthon volt, könyvet írt Rousseau és Gustave Courbet életéről, no és Ady Endre szerelmeiről és házasságáról. És persze az általa talán akkoriban a legjobban ismert darwinizmusról, no és Semmelweis Ignác életéről. Aztán értekezett az Alpok turistaútjairól, mert ezen a terepen is otthonosan mozgott. Mint ahogyan a televízióban is, ahol népszerű orvostörténeti és művelődéstörténeti sorozatokat készített. Élete alkonyán pedig megadatott neki az is, hogy politizáljon. Baráti körével, a „Hiúzokkal” ott állt a rendszerváltás miniszterelnöke mögött, de meg kellett érnie Antall József halálát, és azt is, hogy az istenadta nép 1994-ben visszahozta a hatalomba a szocialistákká lett kommunistákat. Talán ebbe is halt bele 1996 nyarán, Velencében. Ha virágot vinnénk rá, a Farkasréti temetőben találjuk az utolsó magyar polihisztor sírját.

Borító: cultura.hu