ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Azok a híres tiszai halászok

Azok a híres tiszai halászok

- 2018. január 29. 12:42

A tiszai halászok, mint azt már olvashatták, valahogy híresebbek voltak, mint a Dunán, vagy éppen a Balatonon dolgozó kollégáik. Talán többen is űzték a kanyargós folyó partján ezt az ősi szakmát, ezért ez a nagy ismertség.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, de egészen a 19- század második feléig, végéig egészen máshogy nézett ki a Tisza partvidéke, mint mostanság. Vásárhelyi Pál tervei 1846-ra készültek el, ugyan a kiváló vízmérnökkel ezután rögtön szívinfarktus végzett, de eleink az ő elképzelései szerint fogtak hozzá az ezernyi, sokszor majdnem önmagába visszatérő kanyarulat, holtág, mocsár és ártéri erdő problémájának a megoldásához. A nagy szabályozás által jócskán lerövidült a folyó, lezúghattak rajta a nagy árvizek, és még termőföldhöz is juthattak a partján élők. Akik viszont jobbára az ősi halászmesterséget űzték, és nem biztos, hogy örültek, amikor a kubikusbrigádok megjelentek a furcsa távcsöveket cipelő mérnök urak után, és hozzáfogtak a több millió köbméternyi föld megmozgatásához. Mert gátakat emeltek, új medret ástak, így végül a mai Magyarország területére eső 1419 kilométeres Tiszából 597 kilométeres lett 112 kanyar átvágása után.

Kiskunhalason a hálókkal és a halmerítővel (MaNDA)
Kiskunhalason a hálókkal és a halmerítővel (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Hogy aztán mindennek örültek-e a tiszai halászok azt tehát nem lehet tudni. Az biztos, hogy lényegesen megváltozott a folyó, eltűntek a mocsaras árterek, és ezáltal eltűntek szép lassan a pákászok és csíkászok is, akik az ilyen pangó vizeket járták és szerezték meg belőlük a betevőt. A csíkot, ezt a furcsa, a legendák szerint a nedves réteken is otthonosan mozgó halat azóta védetté is nyilvánították, állítólag van még belőle néhány a Tisza menti mocsarasnak maradt területeken. Amúgy a tiszai halász sem tett csodát, hasonló módszerekkel és eszközökkel dolgozott, mint a dunai, balatoni rokona. Olyan nagy kerítőhálói természetesen nem voltak, mint amiket a balatoni kollégák használtak, de dolgoztak a tiszai halászbokrok ezzel az eszközzel is. Főképpen a sok holtág, lassú víz miatt volt nagyon fontos a varsa, ami mellett bevetették azért az itt háromszög alakú emelőhálót, a kecét, és a halak nagy tömegű jelentkezése esetén (pl.: ívás) sikerrel használták a dobóhálót is.

Herman Ottó kiváló munkája (MaNDA)
Herman Ottó kiváló munkája (Városi Könyvtár Ózd CC BY-NC-ND)

A tiszaiak élen jártak a halfeldolgozásban is. Csak Szeged és Csongrád között állítólag 37 „halhasító” és halszárító tanya volt a parton, ahol egy-egy jó esztendőben akár 5000 mázsa kifogott halat is feldolgozhattak.

Borító: Tiszai halászok, ahogy lerajzolták őket (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Elsüllyedt világok sorozat

A stresszes széna
2018. június 22. 11:21

Útkaparók világa
2018. június 15. 8:22

Kapálós június
2018. június 1. 10:01

Metszés és fattyazás
2018. május 18. 9:26

Palántás május
2018. május 3. 12:12

És miért szól a harang?
2018. április 23. 11:16

Lendületes április
2018. április 17. 10:31

Legalább egy vidám nap az esztendőben
2018. április 10. 10:36