Balassi, a katona

Pálffy Lajos - 2022. február 22. 10:37

Hogy aztán Balassi Bálintról, a vitéz katonáról is illik a magyar hősök arcképcsarnokában megemlékeznünk, az nem is lehet vitás. Bár költészetéről, szerelmi kalandjairól bővebben szólnak az írások, azért végső soron katonaember volt ő, mint megannyi más korabeli kardforgató nemes.

Hogy aztán eme kardforgatást kitől tanulta meg, arról megint csak nem sokat tudunk, az biztos, hogy atyja, Balassa János éppen Zólyom kapitánya volt, amikor 1554-ben Bálint fia megszületett. Itt, Zólyomban kaphatta tehát az első leckéket a kapitányság mellett a megye főispáni feladatait és a bányavárosok főkapitányságát is ellátó atyjától, vagy annak bizalmi emberétől. Apja aztán 1562-ben, Szécsénynél súlyos vereséget szenved a töröktől, de ettől függetlenül fia még eljárhatja azt a híres juhásztáncot Pozsonyban, Rudolf császár és király koronázásán. De aztán 1569-ben, Dobó Istvánnal együtt felségárulással is megvádolják Balassa Jánost, így Lengyelországba menekül a tehetős család. Kamieniec várát bérlik egy időre lakóhelyül, amely várnak aztán a későbbiekben nagy szerepe lesz a lengyel történelemben. Közben protestáns Bálint a nürnbergi egyetemet is megjárja, de nem mutat különösebb affinitást a tudományok iránt (kivéve a költészetet). 1572-ben viszont apja kegyelmet nyer, s hűségét bizonyítandó, fiát 1575-ben elküldi a Habsburgok támogatásával az erdélyi fejedelmi székért induló Békés Gáspár seregébe.

Ez tehát Balassi Bálint első tényleges katonai szolgálata, amelynek mindjárt az elején fogságba is esik, de Báthory István fejedelem, majd lengyel király az udvarába emeli az ifjút, aki elkíséri majd Lengyelországba is. Ott lehetett Báthory Gdansk ellen indított hadjáratában is, majd apja halála után (1576-ban, Vágbesztercén halt meg Balassa János) hazatért átvenni a birtokok igazgatását. Amit gyámjaként fellépő nagybátyja nem tesz lehetővé, így csak Liptóújvár kerül a kezére, a családi várakat, Kékkőt és Divényt 1575-ben amúgy is elfoglalta a török. Így aztán nincs is nagyon más választása, mint ismét katonának állni, 1579-ben, az egri várban lesz ötven lovas hadnagya. Embereivel pedig a kor szokásainak megfelelően portyákra jár, lest vet a töröknek, de közben a verselő hadnagy úr Ungnád Kristóf várkapitány felesége, Losonczy Anna körül is legyeskedik. De a hölgy végül (érthető módon) marad a közben horvát bánná kinevezett férje mellett, Balassinak meg 1582-ig maradnak az egri szolgálat hétköznapjai és ünnepei.

1587-ben aztán hasonló rangban már az érsekújvári várban találjuk, ahol ismét csak a kapitány feleségét környékezi. 1593-tól pedig Pálffy Miklós seregében vitézkedik, ott van a pákozdi csatában, amikor szétszórják a budai pasa Fehérvár alá küldött felmentő seregét. És részt vehet saját várainak a visszafoglalásában is. A 15 éves háború nyitányaként 1594 tavaszán a keresztény seregek Esztergomot ostromolják. Május 18-án önként jelentkezőket keresnek egy veszélyes rohamra, és Balassi is kilép a sorból. Másnap az akció során puskával átlövik mindkét combját. A visszaemlékezések szerint csont, ér nem sérül, de a felcserek valamit elrontanak, mert 11 napi keserves kínszenvedés után, talán vérmérgezés miatt megadja magát a szervezete. Hibbén van eltemetve, ha arra járunk, hajtsunk fejet előtte.

Borító: Hiteles arcmása (Wikipédia)