Balatoni szépségek és Tündérek
Fejes Katalin - 2020. július 24. 8:00
Izgatottan gyülekeztek az ország legszebb lányai és asszonyai a siófoki Casino kertjében, hogy versenyezzenek a Balaton Tündére címért. A Színházi Élet magazin 1925 tavaszán hirdette meg pályázatát, és várta a jelentkezők strandképes, azaz fürdőruhában pózoló fotóit. A szépségverseny az egész országot lázba hozta, a magazin pedig nem győzte közölni a jelentkezők fotóit.
A verseny napját szeptember 6-ára tűzték ki. A versenyzők és kísérőik az előző nap érkeztek meg a siófoki Központi Szállodába, ahol mindenki a szerkesztőség vendége volt. Elegáns vacsora mellett zajlott az ismerkedés, majd másnap következett a verseny. A balatoni nyaralóhelyekről özönlött a közönség Siófokra, hogy részese lehessen a választásnak. A versenyzők elegáns délutáni ruhákban, kezükben városuk táblájával vonultak fel. Rövid tanácskozás után a zsűri egyöntetűen szavazta meg Simon Böskét a Balaton Tündérének. A keszthelyi lány karrierje ezzel még nem ért véget. Négy évvel később, 1929-ben az első magyarországi szépségkirálynő választáson elnyerte a Miss Hungaria címet. Mint Magyarország legszebb lánya, a párizsi Miss Europa versenyen ő képviselte az országot, ahonnan újabb trófeával tért haza. Utolsó megmérettetése Miss Europaként volt, Miss Americával szemben. Mivel a zsűri nem tudott a két versenyző szépsége között dönteni, ezért az 1929-ben megrendezett Miss Universe címért való versengés döntetlennel végződött. Simon Böskét, mint Miss Universe-t impresszáriók, filmmogulok hada árasztotta el jobbnál jobb filmszerződésekkel, ám a csinos, fiatal lány nem vágyott másra, csak szerető férjre és boldog családra. Habár a magazinok, ahogy Böske nyilatkozta, sokszor férjhez adták, ő egyelőre az igazit kereste. „Odahaza külön statisztikát készítettem arról, hogy a pesti, külföldi és vidéki lapok hányszor és kikhez adtak már férjhez. A vőlegények listájában mindenki előfordul, akivel legalább egyszer nyilvánosan láttak, de van olyan is köztük, akit még én se láttam.” – mondta a Színházi Magazin újságírójának, 1929-ben. Aztán egy véletlen találkozásból mégis szerelem lett, és még ugyanabban az évben, decemberben igent mondott egy neves textil-kereskedő posztógyárosnak. Brammer Pállal kötött házassága azonban nem tartott sokáig, a vágyott boldogságot néhány évvel később Jób Dániel színházigazgató oldalán találta meg.
1931. augusztus 30-án ismét megrendezésre került a Balaton Tündére szépségverseny. A megmérettetést a siófoki Casino kertjében megrendezett nagyszabású estély előzte meg, ahol a versenyzők megismerkedhettek egymással. A másnap délben tartott versenyen a legszebb lánynak járó szalagot Neuländer Sári nyerte el. A választás után a szolnoki lányt újságírók rohamozták meg és további terveiről faggatták. „Tizennyolc éves vagyok, édesapám Szolnokon férfi és női szabász, Szolnokon nagyon szeretnek és egyhangúan választottak meg a szolnoki tiszai strand szépévé, nővéremmel jöttem a siófoki választásra, boldog vagyok, nagyon boldog vagyok. Férjhez menni? Igen, de nem most, majd talán két év múlva…” – adta első interjúját a boldog nyertes.
A választásról a korabeli filmhíradó is beszámolt, melynek nagyobb sikere volt a nézők körében, mint a mindig nagy érdeklődéssel kísért külföldi híreknek.
Neuländer Sári a társaságok ünnepelt hölgye lett, elhalmozták meghívásokkal, de ő legszívesebben egy férjet szeretett volna. 1932-ben a korabeli magazinok megszellőztették, hogy a szép Balaton Tündére menyasszony, a jegyese pedig egy gazdag amerikai hoteltulajdonos. A házasság végül nem köttetett meg. Sári időközben Pestre költözött szüleivel és beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában. A színházrajongók már Nyári, később Némethy Sáriként találkozhattak vele az Andrássy úti Színház, majd a Magyar Színház előadásaiban. A csinos lányra a filmesek is felfigyeltek, először Fedák Sári partnere volt az Iza néni című vígjátékban, majd a Lila ákác című Szép Ernő adaptációban kapott kisebb szerepet Ágay Irén, Nagy György és Kabos Gyula mellett.
A Színházi Élet magazin terve az volt, hogy hagyományt teremtsen a Balaton Tündére választásnak, de ez végül nem valósult meg. Hosszú évtizedek múlva, 1957-ben került sor újra a balatoni szépségversenyre. Az augusztus 5-én megrendezett Balaton Szépe címért folyó versenyt kisebb-nagyobb botrányok kísérték. A résztvevők, a közönség és az újságírók mind a szervezőket okolták a fejetlenségért. Az újságírók alig fértek be a balatonföldvári Strand Szálló nagytermébe, ahol mintegy 600 fős közönség várta a versenyt. A fotósok a közönség között furakodtak, hogy dolgozni tudjanak, de volt, aki az asztalokon mászott keresztül. Az ominózus jelentek után, délben sor került a választásra. A versenyt Bónai Margit budapesti diáklány nyerte, aki az újságírók kérdésére elmondta, nagyon örül a sikernek, de egyúttal fél az igazgatónőtől, aki az újságok híradásai után bizonyára neheztelni fog rá, mert nem tudja, hogy elindult a versenyen. Hosszútávú tervei között nem a férjhez menés, hanem a karrier szerepelt. Minden vágya az volt, hogy újságíró legyen és papírral, ceruzával a kezében bejárja a világot, ahogy erről a Hétfői Hírek beszámolt.
A versenyen a korszak neves „divatdiktátora”, az akkori Különlegességi Női Ruhaszalon vezetője, Rotschild Klára is megjelent. Az újságírók kérdésére elmondta, hogy véleménye szerint: „A döntő résztvevői közül bármelyik megfelelne Budapest legjobb manekenjének, sőt világviszonylatban is megállnák helyüket.” Végül igaza lett, a verseny ötödik helyezettje, Patz Dóra később az egyik leghíresebb Rotschild-lány lett.
Borítókép: Központi Szálloda – képeslap, Siófok, 1934 (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)
