Berzence nagy lánggal égett
![Berzence nagy lánggal égett](http://forumhungaricum.hu/wp-content/uploads/2023/01/berzence-1666-1280x720.jpg)
Pálffy Lajos - 2023. január 5. 10:32
Berzence várának kutatása során nemrégiben csontvázakat és egy arannyal telt erszényt találtak a szakemberek. Már ez is izgalmas dolog, de a várnak sem hétköznapi történet adatott meg. A települést 1228-ban egy birtokmegosztás kapcsán említik először a források.
1228-ban pedig Pécz nembeli Lóránt és testvérei osztozkodtak itt a földeken, később pedig belőlük lettek a Lórántfiak. 1406-ban jó Zsigmond királyunk pedig egy Budán kelt oklevelében meg is erősíti Lóránt fia Györgyöt eme birtokaiban, aki tehát biztosan jó embere lehetett a hatalmát meglehetősen viszontagságos módon megerősítő, Nürnberg városában, 1368-ban született uralkodónak. Aztán talán éppen ez a György lesz az, aki Berzencén komolyabb udvarházat is épít, mert 1444-ben egy irat már Demeter castellanust, tehát várnagyot emlegeti Berzencével kapcsolatosan. Ahol pedig várnagy van, ott várnak is kell lennie, még ha csak egy megerősített kastély is az.
![](http://forumhungaricum.hu/wp-content/uploads/2023/01/7010212.jpg)
Arról is maradt forrás, hogy 1448-ban Hunyadi János és Garai László falai alatt táborozott seregével, és talán ostromolta is az erődítést. 1468-ban viszont már biztosan romos a várkastély, mikor is Forster György megvásárolja a birtokokkal együtt. Hogy aztán 1481-ben zálogba adja a fele földet a kastéllyal Bornemissza Jánosnak 4000 aranyakért. Majd pedig négy esztendő múlva elfogyhatott a pénz, mert Forster hasonló összegért a birtok másik felét is elzálogosította. Ezek után házassági szerződéssel akart még pénzhez jutni, de dugába dőlt a terv. Meg is halt aztán hamarosan Forster uram, özvegyét, Csapi Ilonát pedig éppenséggel Bornemissza János vette feleségül, aki így hozzá is jutott Forster minden örökségéhez.
![](http://forumhungaricum.hu/wp-content/uploads/2023/01/csgyk-fototar-szigetvar-var-193x-1024x652.jpg)
1527-ben Bornemissza már Buda várnagyaként, örökös nélkül távozik a világból, így aztán I. Ferdinánd Szalai János pozsonyi főispánnak adja Berzencét. Zavaros idők jönnek állandó török fenyegetéssel, így valószínűleg megerősítik a berzencei várkastélyt is. 1547-ben már Horváth Márk is itt van 100 huszár parancsnokaként, de a várőrség a stájer rendektől is kap zsoldpénzt, hiszen Berzence a Szigetvár védelmét szolgáló gyűrűhöz tartozik. 1566-ban aztán Szulejmán élete árán is, de elfoglalja Szigetvárt, így Berzencét kiürítik a magyarok. A török pedig első lendülettel le is rombolja az erősséget, majd meggondolják magukat, és 1570-ben visszaépítik. 1594 tavaszán Zrínyi György veszi vissza Csurgóval és Babócsával együtt. De Kanizsa elestével megint a töröké lesz, aztán 1664 elején itt vonja össze csapatait a híres téli hadjáratához Zrínyi, a költő. A vár őrsége pedig a 25 000 katonát látva meg is adja magát.
![](http://forumhungaricum.hu/wp-content/uploads/2023/01/tf-2015-69-1.jpg)
A Kanizsa ostromához épp hozzálátó keresztény csapatok a felmentő sereggel érkező nagyvezír miatt kiürítik és felgyújtják aztán Berzencét is. Égését még Evlia Cselebi is látja, és így írja le a várat: „…nagy lánggal égett, de amikor még ép volt, hétszeres, erős palánkú vár volt. Csak egy kőből/téglából épült épülete, egy dzsámija és egy gőzfürdője maradt meg. E vár földjének délkeleti és nyugati része két órányi távolságban nagy mocsár. […] A belső vára – mely egy nagy dombon álló palánk volt – ennek is leégett.” A várat 1690-ben, Kanizsa visszatértekor már romként írják le, a faluban a Festetics család emelt kastélyt. A vár helyének 2021-ben kezdődött meg a régészeti kutatása, amelynek során kerültek elő a bevezetőben emlegetett leletek.
Borító: A török kézen lévő Berzence vára egy 1666-os, színezett metszeten (Wikipédia)