KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Bocskai, a 20 hónapos fejedelem

Bocskai, a 20 hónapos fejedelem

- 2018. június 7. 10:55

Hogy aztán Bocskai kart-e fejedelem, sőt, király lenni, arról megoszlanak a vélemények. Még az is lehet, hogy csak jókor volt jó helyen, vagy éppen fordítva. Mert nem sok gyönyörűsége tellett abban a húsz hónapos uralkodásban.

Folytassuk akkor a történetet onnan, hogy a Felső-Magyarország helytartójaként és kassai főkapitányként is a magyarok vérét szívó Gian Giacomo Barbian di Belgiojoso gróf egyszer levélben 20 000 aranyat kért kölcsön a már a bihari birtokain szemlélődő Bocskaitól, az pedig tudván, hogy sosem látja majd viszont pénzét, nem adott neki. Így aztán szerzett egy engesztelhetetlen ellenségét, aki folyton folyvást fúrta Rudolfnál Prágában, és elfogdosta leveleit is. Végül aztán mondvacsinált indokkal felségárulással is megvádolta, és ostrom alá vette szentjobbi váracskáját. Bocskainak felfüggesztvén a szemlélődést, lépnie kellett, csak hát nem volt nagyon kit hadra fognia. A székelyek nem szerették valami nagyon, így hát egy merész ötlettel a marhahajtáson kívül már bérkatonáskodással is foglalkozó hajdúkhoz, jelesül Németi és Lippai Balázs nevezetű kapitányokhoz fordult. Akik pénz, zsákmány és kiváltságok reményében szét is verték a nagyképű Belgiojoso csapatait Álmosdnál, 1604. október 15-re virradóan.

A kortárs képzőművész szemével (MaNDA)
A kortárs képzőművész szemével (Hajdúsági Múzeum CC BY-NC-ND)

E szilaj legények aztán meg sem álltak Debrecenig, Nagyváradig, sőt, november 11-én már gazdag Kassa is megnyitotta előttük kapuit. Tél végére az egész maradék Magyarország Bocskaié volt, mikor a nemesség is mellé állt, és 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlésen Magyarország és Erdély fejedelmének választották. Ebből a pozícióból alkudozhatott Rudolffal, sőt, november 11-én megérkezett hozzá a díszes szultáni követség is a mindmáig Bécsben őrzött, gyöngyökkel borított koronával. Amit ugyan állítólag sosem tett a fejére, magát minden esetre nem tartotta egy percig sem királynak. A hajdú talpasokra és lovasságra épülő hadai, talán a jó helyismeret miatt is könnyedén nyomultak nyugati irányba, így Rudolf, pontosabban az udvar tárgyalásokra kényszerült. Megköttetett 1606. január 23-án a bécsi béke, amelynek legfőbb érdeme a protestáns vallásgyakorlat szabadsága volt. Persze a rendi jogokat is szavatolták, no meg végül Erdély, a fejedelemség is gyarapodott néhány észak-keleti vármegyével, és Tokajjal, de legjobban mégis a hajdúk jártak. Akik a székelyekéhez hasonló kiváltságokat kaptak és letelepülhettek Bocskai birtokain.

Mindebből éppen csak ő, a fejedelem nem profitált sokat, mert ekkor már erősen gyötörte a vízkórság, elvizesedett, felpuffadt a teste és ödémák kínozták. Végső kétségbeesésével kancellárját, Káthay Márkot vádolta meg azzal, hogy megmérgezte. Őt aztán a börtönében koncolták fel a hajdúk Bocskai 1606. december 29-én bekövetkező halála után.

Borító: Dombormű a Hősök terén (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

A bibliás őrálló útja a hatalomba
2018. július 12. 12:32

A protestánsok ostora
2018. július 6. 11:34

A nagy fejedelem kalandos ifjúsága
2018. június 14. 11:14

Bocskai, aki tudott helyezkedni
2018. május 31. 10:28

Defenesztráció 400
2018. május 23. 8:00

Ez a Mátyás nem az a Mátyás
2018. május 16. 10:52