KÖZKINCSTÁR SOROZAT

Bocskai, aki tudott helyezkedni

Bocskai, aki tudott helyezkedni

- 2018. május 31. 10:28

A meglehetősen furcsa fejedelem, Báthory Zsigmond legbelsőbb embere volt gyóntatója mellett Bocskai István, aki aztán majd a későbbiekben bele is ül abba a bizonyos fejedelmi székbe egy esztendőre. De addig még történik egy, s más, többek között Erdélyország nagy romlása is bekövetkezik.

A Bocskaiak Biharból indultak a felemelkedés útján, történetünk idején Bocskai István apja a Habsburgok pártján volt, ezért is Izabella és János Zsigmond 1556-os visszatérésekor (ahol Báthory István üdvözölte az özvegyet és a királyt) Kolozsváron lefogták. Ekkor, 1557. január elsején született a kincses városban második fiaként István, aki a család szabadon bocsájtása után a bécsi udvarban apródoskodott, majd Miksa királyunk testőre lett. Sokat látott hát ebből a világból, és rájött arra is, hogy magyarként itt nem biztos, hogy érvényesülhet. Kapóra jött neki nővére, Erzsébet házassága, akit 1571-ben Báthory Kristóf, a leendő lengyel király bátyja vett feleségül. Mikor aztán 1576-ban Kristófból Erdély kormányzója lett, Bocskai is otthagyta Bécset, hogy sógorként megérkezzen és érvényesüljön Kristóf udvartartásában. Ahol öt év alatt szépen meg is gyarapodik vagyona, amit még egy ilyen szempontból szerencsés házassággal is megfejel. Így aztán Erdély főurai közé emelkedik, de szigorúan a Habsburgok pártján áll továbbra is. 1581-ben, sógora és nővére halála után is megőrzi befolyását az udvarban, sőt, az ifjú Báthory Zsigmond első számú tanácsadója és bizalmasa lesz.

Innen a történet az előző cikkünkből jórészt már ismert, csak annyit tennénk hozzá, hogy ama bizonyos gyurgyevói siker, a nagyvezír tönkreverése nem jöhetett volna létre az erdélyi hadakban a régi szabadságjogaik visszaállításának ígérete miatt szolgáló székelyek nélkül. És Bocskai tudta, hogy ebből nem lesz semmi, jól fel is készült 1596-os lázadásukra, a „székely farsangra”, amit vérbe is fojtott. Ott áll hát egészen harmadik lemondásáig Zsigmond mellett, ekkor azonban Báthory András bíboros megérkeztével elveszti minden erdélyi birtokát. Sőt, Rudolf Prágába idézi és perbe fogja, miközben Erdélyben Vitéz Mihály és Basta ontja a jó magyar vért. Bocskai a kétéves hercehurca után bihari birtokaira térhet csak vissza, ahonnan dühösen szemléli majd Erdélyország végromlását. Egészen addig, míg aztán a Basta elől elbujdosó „török párti” főurak meg nem keresik Bethlen Gáborral az élen. Jó reménnyel jönnek, mert még 1602-ben tiltakozott a királynál Giorgio Basta, az amúgy albán származású császári megbízott és tábornok rémtettei miatt. Aki András bíboros és Vitéz Mihály meggyilkoltatása után gyakorlatilag 1601 augusztusától a Bocskai-felkelésig teljhatalommal uralkodott Erdélyben.

Szobra Böszörményben (MaNDA)
Szobra Böszörményben (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Bocskait tehát Biharban győzködték a migráns nagyurak, hogy vitéz katona lévén, álljon egy Habsburg ellenes felkelés élére. De ő nem mozdult mindaddig, míg a szagot fogó prágai/bécsi udvar utasítására 1604 őszén Giacomo Barbiano di Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány árulással meg nem vádolta, és bihari várai ellen vonult csapataival. Így aztán Bocskainak nem is volt más választása, mint a felkelés élére állni, de erről már a következő cikkben olvashatnak.

Borító: Elképzelt portréja (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Közkincstár sorozat

A bibliás őrálló útja a hatalomba
2018. július 12. 12:32

A protestánsok ostora
2018. július 6. 11:34

A nagy fejedelem kalandos ifjúsága
2018. június 14. 11:14

Bocskai, a 20 hónapos fejedelem
2018. június 7. 10:55

Defenesztráció 400
2018. május 23. 8:00

Ez a Mátyás nem az a Mátyás
2018. május 16. 10:52