Boldog békeévek és nagy családi tragédiák

Pálffy Lajos - 2019. május 16. 7:45

Hogy Ferenc József hosszúra nyúló uralkodása családi drámáktól volt terhelt, azt mindenki tudja. Ugyanakkor több forrás is egy bizonyos átkot feltételez a halálesetek mögött. Egy átkot, amit az ártatlanul kivégzett gróf Batthyány Lajos szerető felesége, Zichy Antónia mondott ki rá. Vagy valaki más, de utólag összeállt a lista, 13 közeli rokonát, családtagját veszítette el sokszor nem hétköznapi körülmények között.

1857-es magyarországi utazásán halt meg elsőszülött lánya, Zsófia, mindössze két évesen. 1867 tavaszán, még a koronázás előtt unokatestvérét, Matild főhercegnőt veszítette el, aki titokban dohányzott, majd apja, Albert főherceg megjelenésekor a háta mögé rejtette a cigarettát, és ezzel felgyújtotta ruháját. Testvérét, Miksát Mexikó császáraként lőtték agyon a felkelők a budai koronázás után két héttel. Aztán 1889 januárjában jött a mayerlingi tragédia, az általa alkalmatlannak tartott Rudof trónörökös és szeretőjének öngyilkossága. 1891-ben testvére, János Szalvátor főherceg tűnt el a tengeren, miután otthagyva az udvart, Johann Ort néven hajóskapitánynak állt. Hét évre rá a Genfi-tó mellett leszúrták az első időkben rajongva szeretett feleségét, Erzsébetet, majd végül 1914 nyarán ott volt a kijelölt trónörökös, Ferenc Ferdinánd és neje véres kivégzése is. (A 13-as szám más unokatestvérek és egyéb rokonok lovas- és vadászbaleseteivel, mérgezéseivel lesz teljes.)

Ennyi családi tragédia után más ember talán összeroppant volna, de mint tudjuk, Ferenc József kötelességének érezte az uralkodást, birodalma kormányzását, népei jólétének biztosítását. Erre tette fel életét, ezen dolgozott reggeltől estig meglehetősen puritán körülmények között élve életét. Tudjuk, nem szerette a pompával járó protokolláris eseményeket, annál inkább a jórészt nyári szabadságához fűződő vadászatokat. Amikor zergét hajtott a hegyekben, ott ülve gondolataiba merülten a háromlábú vadász széken. Itt nem voltak elolvasandó előterjesztések, beadványok, amiket át kellett futni, és ellátni kézjegyével. Nincsenek arra utaló feljegyzések, hogy mi is járhatott ilyenkor a fejében, de öregedvén talán eszébe jutott minden, a trónra jutás, a háború és az aradi kivégzések. S mivel az asztalára kerültek a titkosrendőrség jelentései is, biztosan értesült az átokról szóló történetről.

Ami valószínűleg nem volt különösebb hatással rá, a családi tragédiákat inkább az Isten által elrendelt megpróbáltatásoknak tartotta. Tábori ágyon aludt a dolgozószobája melletti egyablakos hálóban. Nyáron reggel négykor, télen ötkor kelt, összecsukható gumikádban mosakodott, megborotválkozott. Reggeli (kávé, kifli, aludttej, néha sonka) alatt a lapokból készített kivonatot olvasott. Aztán jöttek a beadványok (a géppel írtakat nem szívesen olvasta) és/vagy az audiencia, szigorú protokoll szerint. Délben az ebédet (főtt marhahús, zöldségek, pohár Spaten sör) az íróasztalán fogyasztotta el, aztán estig dolgozott tovább. Hatkor volt a vacsora családi körben, amit némi ejtőzés, nyáron kocsikázás követett, majd nyolckor már ágyban volt a császár és király. Aki minden reggel és este térden állva imádkozott, és a visszaemlékezések szerint nyugodtan is aludt, mint aki jól végezte dolgát.

Borító: Kuny Domokos Múzeum CC BY