A HELY SZÍNEI SOROZAT

Bolondvárból Bagolyvár

Bolondvárból Bagolyvár

- 2022. február 8. 11:06

Az már egészen biztos, hogy Balatonszemesen a törökök építettek olyan várat, aminek nem volt semmi előzménye. A tó partjához közel állhatott a Bolondvárnak is nevezett palánk, a mai Bagolyvár utca 12-es szám alatt. Ahol most a Bagolyvár nevezetű, 1910-es években emelt villa található.

Endréd és Ságvár után eljutottunk tehát Szemesre is, ahol Tihany, és az akkor még magyar kézen lévő Fonyód sakkban tartására várat emeltek a törökök. Azaz a környék jobbágyságát vezényelték ki a földmunkára, ők verték le a cölöpöket, készítették a vesszőfonatot, majd hordták meg földdel a két fonat közötti területet. Még az is lehet aztán, hogy agyagos földdel betapasztották a külső fonatot, hogy azt ne lehessen olyan könnyen felgyújtani. Ami viszont biztos, hogy Szemest egy 1325. június 29-én keltezett adománylevélben emlegetik először, mikor is Thoth Lewkus mester Szemes minden jogával és tartozékával a pálos szerzeteseknek adományozta. Ezt az aktust 1414-ben még Zsigmond királyunk is megerősíti, aki már energikusan hadakozik lenn délen a törökkel. A hódítók aztán 1570-re jutnak odáig, hogy belefogjanak a palánk építtetésébe. Ami, mint az a nyomokból is látszik, egy négyszögletes erődítmény volt, egyes vélemények szerint egyszerre 100-200 katona is szolgálhatott benne.

Rekonstrukciós rajz a várról (varlexikon.hu)

Aztán amikor befagyott a Balaton, hát át-átjöttek a túlparti várak magyar vitézei is, legelőbb 1582-ben Tata, Veszprém, Pápa és Palota „száguldói” próbálták bevenni a Bolondvárat, de sikertelenül. Halottak és 25 fogoly maradt a vállalkozás után a töröknek, s egy esztendő múlva megint csak így járnak a veszprémi és palotai kapitányok, Istvánffy István és Ormándy Péter uram. Aztán egy év múlva a palánk török parancsnokát ejtik fogságba, aki korábban a budai pasa patkolókovácsa volt. 1589-ben aztán két jónevű vitéz, Huszár Péter és Pisky István kapitányok rohanják meg, de ismét sikertelenül. Hogy aztán tíz esztendővel később, a 15 éves háború elején a török kiürítse, így aztán a keszthelyi kapitány, Pethő Kristóf kapja a feladatot, hogy őrizze. Aztán Kanizsa eleste, 1600. október 22-e után ide is elérjen a török és kardélre hányja Pethő urammal együtt a védőket. De 1603-ban meg Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” győzedelmeskedik a védők felett, hogy aztán egy év múlva már megint a török üljön benne. Arról is vannak adatok aztán, hogy 1644-ben a török balatoni hajóhadának lesz itt egy fontos kikötője, bázisa. 1664-ben Evlia Cselebi is meglátogatja a palánkot és erős várként tünteti fel Szemest.

A Bagolyvár képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

De hiába dolgoztatják a falakon a környék jobbágyságát, Buda elfoglalása után innen is eltakarodik a török. A kétezres évek elején, egy ásatás során tűzvész nyomait is megtalálják erre az időszakra datálva, tehát a kivonulás a hely elpusztításával is járhatott. A maradványokra aztán felépül a Bagolyvárnak nevezett villa, ami maga is Szemes egyik látványossága lesz. De ha már ott járunk, hajtsunk fejet az itt megforduló magyar hősök előtt is, ne felejtsük el vitézségüket.

Borító: A 2. katonai felmérés térképén még látszanak a nyomai (varlexikon.hu)